Skip to main content Scroll Top

Dokumentumok

Velencei Karta

A Történeti Épületek Építészeinek és Szakértőinek Második Kongresszusa (The Second Congress of Architects and Specialists of Historic Buildings), 1964-ben, Velencében…

Az Európai Unió vezető intézményei döntöttek arról, hogy 2018 a Kulturális Örökség Európai Éve legyen. E jövő évi programra való felkészülés jegyében nagyszerű alkalom adódik arra 2017 decemberében, hogy egy jeles évfordulóról megemlékezve rámutassunk hazánk Európát, sőt az egész világot gazdagító kulturális örökségi értékeire.

A műemlékvédelem területén jelenleg is folyó intézményi és személyi átalakítások aggodalmat keltenek, mert átláthatatlanok. Január elején megszűnt a Forster Központ, a több mint 140 éves múltú magyar műemlékvédelmi szervezet utolsó maradványa.

Érdekes, hogy soha semmi nem mozgatta meg annyira a műemlékvédelem szakmai közösségét, mint az ez évi egyik Citrom-díj.

Korábbi állásfoglalásában – más szakmai állásfoglalásokhoz hasonlóan – az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága is a Virág Csaba építész által tervezett épület értékeit hangsúlyozta, az épület megtartását és megfelelő hasznosítását szorgalmazta.

Az ICOMOS MNB teljes mértékben egyetért a Magyar Építőművészek Szövetségének az épület megtartását szorgalmazó álláspontjával, azt támogatva szintén javasolja és kéri a döntéshozóktól az egykori Villamos Teherelosztó épületének sorsával kapcsolatos kormányzati döntés felfüggesztését, megváltoztatását.

Az Országos Műemléki Konferencia hagyományosan a hazai műemlékvédelmi, illetve ma már a tágabb értelemben vett kulturális örökségvédelmi szakterület egyik legfontosabb rendezvénye. A korábban kétévente megrendezett találkozó-sorozat a kulturális örökségvédelem folyamatos átalakulásai miatt megszakadt.

A törvényjavaslat újabb megszorításokat kíván bevezetni bizonyos nagyberuházásokat megelőző régészeti tevékenységre, pedig megfelelő előkészítéssel és hozzáállással lehetőség nyílna a szakmailag is elfogadható, a régészeti örökséget értékként tisztelő fejlesztések megvalósítására.

Magyarország kulturális öröksége mással nem pótolható érték és erőforrás az egész társadalom számára. A benne rejlő lehetőségeket akkor lehet a legteljesebb mértékben kiaknázni.

A magyar műemlékvédelem hatalmas vívmányaként a Velencei Kartát (1964) másfél évtizeddel megelőzve jogszabályban (a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelete) rögzítésre került a népi építészeti emlékek helyben történő megőrzésének lehetősége.