Nyilatkozatok
A műemlékvédelem területén jelenleg is folyó intézményi és személyi átalakítások aggodalmat keltenek, mert átláthatatlanok. Január elején megszűnt a Forster Központ, a több mint 140 éves múltú magyar műemlékvédelmi szervezet utolsó maradványa.
Érdekes, hogy soha semmi nem mozgatta meg annyira a műemlékvédelem szakmai közösségét, mint az ez évi egyik Citrom-díj.
Korábbi állásfoglalásában – más szakmai állásfoglalásokhoz hasonlóan – az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága is a Virág Csaba építész által tervezett épület értékeit hangsúlyozta, az épület megtartását és megfelelő hasznosítását szorgalmazta.
Véleményezés a Budapest XI. kerület, Lágymányosi-öböl melletti Budapart fejlesztéshez kapcsolódó TSZT 2015 és FRSZ módosításáról A Budapest Főváros Önkormányzata által…
Az ICOMOS MNB teljes mértékben egyetért a Magyar Építőművészek Szövetségének az épület megtartását szorgalmazó álláspontjával, azt támogatva szintén javasolja és kéri a döntéshozóktól az egykori Villamos Teherelosztó épületének sorsával kapcsolatos kormányzati döntés felfüggesztését, megváltoztatását.
Az épület pontos története kutatás hiányában nem ismert, de bizonyos, hogy 1862-ben a telek Neugebauer József és Pencz Johanna tulajdonlása idején már beépített volt, tőlük került gróf Zichy Antal birtokába.
Az Országos Műemléki Konferencia hagyományosan a hazai műemlékvédelmi, illetve ma már a tágabb értelemben vett kulturális örökségvédelmi szakterület egyik legfontosabb rendezvénye. A korábban kétévente megrendezett találkozó-sorozat a kulturális örökségvédelem folyamatos átalakulásai miatt megszakadt.
A törvényjavaslat újabb megszorításokat kíván bevezetni bizonyos nagyberuházásokat megelőző régészeti tevékenységre, pedig megfelelő előkészítéssel és hozzáállással lehetőség nyílna a szakmailag is elfogadható, a régészeti örökséget értékként tisztelő fejlesztések megvalósítására.
Magyarország kulturális öröksége mással nem pótolható érték és erőforrás az egész társadalom számára. A benne rejlő lehetőségeket akkor lehet a legteljesebb mértékben kiaknázni.
A magyar műemlékvédelem hatalmas vívmányaként a Velencei Kartát (1964) másfél évtizeddel megelőzve jogszabályban (a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelete) rögzítésre került a népi építészeti emlékek helyben történő megőrzésének lehetősége.
A kulturális örökségvédelem területén zajló átalakulások akkor szolgálják az ország és a társadalom érdekét, ha erős tudományos és szakmai intézmény szolgálja a magyar műemlékvédelem ügyét. Az intézmény feleljen meg a társadalom kötelességének és elvárásának!
Különféle híradásokból tudomásunk van a győri Dunakapu tér tervezett rendezéséről, rehabilitációjáról– és arról is, hogy milyen történeti jelentőséggel bír ez a fontos műemléki helyszín.