Scroll Top

XXIX. OMK

 

XXIX. Országos Műemlékvédelmi Konferencia

Sátoraljaújhely, 2019. október 3-5

 

A hagyományosan kétévenként megrendezendő konferenciát az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a Nemzeti Kulturális Alap és a  Miniszterelnökség együttműködésével, támogatásával szervezte. A helyszín Sátoraljaújhely, a Budapesttől messzinek tűnő város, aminek mindennapi munkájának  példája bemutatásra és megismerésre érdemes a műemlékvédelem iránt elkötelezett szakemberek és érdeklődők számára.

A település mindent megtett annak érdekében, hogy a résztvevők megfelelő körülmények között tárgyalhassák meg a „Történeti város és vidéke” címmel meghirdetett tanácskozás napjainkban igen aktuális kérdéseit. Az első napi rendezvény a városháza történelmi levegőjű dísztermében, a második napi Széphalmon, az Anyanyelv gyönyörű modern Múzeumában, a harmadik napi tanácskozás a Pogány Móric – Tőry Emil tervezte városi színházban került megrendezésre. Három nap, három kor épületében tarthattuk az eszmecserét. Az előadásokhoz a témát kiegészítő programok kapcsolódtak, ennek segítségével a helyi példákat, szemléletet, megoldásokat is megismerhették a résztvevők.

Az első napon az ünnepélyes köszöntők nyitották a rendezvényt. A vendéglátó, Szamosvölgyi Péter polgármester úr szuggesztív beszédében mutatta be a települést, azt a városfejlesztési programot, amelynek meghatározó alapja a történeti értékek védelme. A másik köszöntő beszédet Nagy Gergely, az ICOMOS MNB elnöke tartotta. Már a köszöntőben hangsúlyt kapott, hogy a műemlékvédelem szemléletének a településfejlesztés minden szintjén jelen kell lennie. Ennek hiányában megalapozatlan döntések után az értékek védelme teljességgel, és konfliktus mentesen már nem biztosítható.

Az első előadáscsoportban a helyszín szakmai bemutatását Radváyni György főépítész  és Ringer István múzeumigazgató urak tartották. A közös előadáson az értékalapú településfejlesztés és a jövő Sátoraljaújhelyének alapvető kérdéseit mutatták be az előadók. Egyrészt a régészet által feltárt új értékek, másrészt a városképalkotó történeti értékek megújulása  és a határ mentére került település településszerkezeti kérdéseinek összehangolása jelentett különös kihívást. Koszorú Lajos előadásában a régió fejlesztési kérdéseinek a bemutatását vállalta. A világörökségi terület, a települések gazdasági életének átrendeződése, a népesség átalakulása – és mindezek mögött a táj és a tokaji bor és borkultura együtt – hogyan jelenik meg az adottságok és a lehetőségek kérdéskörét vizsgálva. A fejlődő és a zsugorodó települések mellett a hálózati pontok meghatározása, illetve összekapcsolása, azok kölcsönös erősítése jelentheti a megújulás első lépését. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének meghatározása a fejlesztési kérdések kezelését, a jövőkép kialakítását, a helyi karakter megőrzését is jelentősen segíti.  Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy semmilyen meghatározó program sem nélkülözheti a fenntartható finanszírozási rendszert. A hely bemutatásához-bemutatkozásához tartozott Rák József Hercegkút polgármesterének előadása, aki a helyi erőben rejlő lehetőségekről tartott emlékezetes bemutatót. A településen a világörökségi helyszínen és a pincesorokon kívül nincs nyilvántartott műemlék, mégis a helyi összefogás, az értéktisztelet lehetővé teszi a helyiek számára értéket jelentő együttesek megóvását. A helyi kezdeményezés, a vezetői példa segítségével a teljes település magáénak tekinti értékeit, szemléletével közösségépítő erővé válhat a fejlesztési program felépítése.

A minisztérium képviseletében Kolossa József főosztályvezető úr a településfejlesztés és az értékvédelem kapcsolatáról beszélt. Előadásában a résztvevők felelősségét hangsúlyozta, mert a településen lévő értékek nem megújuló források ezek védelmét kell elsődlegesnek tekinteni. Pusztulásuk helyreállíthatatlan veszteséget jelent. A teljes szakterületnek ennek tudatában kell tevékenykednie, ennek ismeretében kell a prioritásokat meghatároznia. L. Balogh Krisztina főosztályvezető asszony az egyedi védett érték felől közelítette meg ugyanezt a  kérdést. Az egyes értékkel kapcsolatos beavatkozás településképre kivetülő visszahatását mutatta be. Mindez kihat a történeti település szerkezetére, a település sziluettjére, az egyedi érték és környezetének kapcsolatára. Mondandójában hangsúlyozottan kitért a magasházak kedvezőtlen városi megjelenésére is. Alföldy György a zsugorodó városok kérdéséről beszélt, a településhálózat átértékelődéséről. Az új települési egyensúly kialakulását a megváltozott kor, technika, közlekedés, informatika, gazdasági és társadalmi élet következménye. A fejlesztés során meghatározott fejlődési keretek meghatározásánál az új tendenciák kötött irányelvet alkotnak. Pálfy Sándor az élet oldaláról, az új városi funkciók felől közelítette meg a kérdést. A megváltozott életkörülmények és a teljesebb élet határozza meg a település nyújtotta szolgáltatásokat és viszont. Ennek alapján megváltozott, pontosabban átalakulóban van az érték fogalma. A természet, a humán, az épített és a közösségi érték együttes érvényesülése fundamentális tényező lehet. Aczél Gábor a globalizációs hatásokról beszélt. A veszélyekről és a lehetőségekről, de előadásából kitűnt, hogy minden hatás mögött az ember fogadókészsége és mentalitása áll. Körmendy Imre a várost, mint emberi környezetet értékelte, ami a kultúra forrása, az érzelmek, a közösség világa. Egyes elemek felerősödhetnek, jelentőségük emocionális töltetet is kaphat. A települések arcának megőrzése elképzelhetetlen ezeknek a párbeszédre képes elemeknek a „beszéltetése” nélkül. Erő Zoltán a  történeti település karakter-meghatározó elemeinek értékeléséről és települési pozicionálásáról, valamint ezek meghatározó szerepéről, a jövőképbe illesztésének lehetőségéről beszélt. Nagy Gergely előadása a városról és társadalmáról, közösségéről szólt. A közösséget felőrlő erők, a turizmus, az Arbnb kiszorítja a helyi lakosságot, a befektetőké lett település más érdekeket, célokat szolgál. Ezeken a helyeken a műemlék, a települési érték már csak díszletként, öncélúan szolgál. Sylvester Edina a történeti kertek, és a települések párhuzamos fejlődéséről, a zöldfelülettel kapcsolatos szemlélet váltásáról, koronkénti alakulásáról tartott  áttekintést. Fejérdy Tamás átfogó előadása hangsúlyosan hívta fel a figyelmet az 1975-ben kiadott Amszterdami deklaráció aktualitására. Előadásából megtudhattuk, hogy a város és a településrendezésnek hogyan válhat integráns részévé a műemlékvédelem követelmény rendszere. Nem csak a műemlékek vonatkozásában, hanem a településtudomány, településtervezés szakterületén is ez a magatartás s követendő, ami nélkül nem várható el településeink értékalapú fejlődése a jövőben. A következő előadás esettanulmánynak volt tekinthető. Albert Tamás a sátoraljaújhelyi vár feltárt maradványainak helyreállítását és további terveit mutatta be. Előadásának nem csak a helyreállítás bemutatása volt a célja, hanem az is, hogy egy új, feltárt és megismert érték hogyan köthető a teljes településfejlesztesi programhoz a település hosszú távú érdeit szolgálva. Karácsony Tamás a tapasztalt  építész szemével és hozzáállásával mutatta be, hogy a környezet, a történeti érték hogyan lehet egy új építés, egy új helymeghatározás forrása. Mit jelent a történeti településszerkezet, a ritmus, a forma, és a további építészeti elem a múltból, amelyek felismerése – megismerése nélkül az új sem tud értő módon megjelenni történeti környzetben. A történeti település megújulásának és továbbélésének alapja a történeti érték rendjének, üzenetének megértése és mai nyelven való továbbírása. Perényi Tamás településszinten értékelte napjaink energetikai megújulásának gyakorlatát. A támogatott propagandisztikus akcióvá váló lakásonkénti ablakcsere, hűtés, homlokzat hőszigetelés megújulásának rendszere helyett az egységes, érték alapú szemléletet követő megújulási lehetőséget mutatott be az előadó, aminek alapja a BME Lakóépülettervezési Tanszékének vezetésével került kidolgozásra. Hegyi Borbála, Sárospatak régésze a régészeti eredmények napvilágra kerülésének több évtizedes folyamatát mutatta be. Előadásában szemléletesen világotta meg, hogy a történeti település folyamatos megismerése hogyan hatott a környezet-, és a településfejlesztésre. Mátay Mónika professzor asszony a településeken rejlő rejtett kulturális értékek felkutatásáról szólt. A személyes történeteket közkinccsé és közösségi élménnyé rendező programot mutott be – szemléltetve, hogy az egyes ember személyes, egyedi történeteinek összessége jelentősen formálhatja a közösségtudatot, a lokálpatriotizmust – ezzel is a helyhez való kötődés felerősítését szolgálva. Az utolsó előadásban Nagy Gergely az ICOMOS dokumentumain keresztül mutatta be a történelmi szemléletváltást, szemléletünk kiterjesztését településértékeink megőrzésével kapcsolatban. A történeti dokumentumok felidézésén túl a legújabb dokumentumok is bemutatásra kerültek. A történeti településeink védelméről, megőrzéséről alkotott Washingtoni Karta aktualizálását vállalta a CIVVIH a Valetta Principle dokumentumában. Az EU felkérésére kidolgozott ICOMOS európai csoportja által kidolgozott dokumentum pedig a 2021-től induló EU-s programok örökségi értékvédő szolgálatára jelent meg. Mindkettőt a mindennapi munkában is érdemes forgatni,. Az ICOMOS honlapján érhető el a teljes szöveg.

Az előadások után kialakult vitában az egyén és a közösség feladatáról, szerepéről, a vezetők és az építészek, településfejlesztők  felelősségéről esett szó.

A konferenciához helyszínlátogatások is kapcsolódtak, ahol az elhangzott elméleti kérdésekről a gyakorlatban is véleményt alkothattunk. Sátoraljaújhely értékes helyszíneit láthattuk, amelyek vagy megújulás előtt állnak és kész programmal rendelkeznek, vagy pedig már megújulva szolgálják a helyi közösséget.

A konferencia szakmai tapasztalatai:

A műemlékvédelemnek fel kell készülnie a településeink átrendeződésének következményeiből adódó feladatokra. A településhálózat átalakul, egyes települések felértékelődnek, mások pedig zsugorodnak. A települések és kisugárzásuk, vagyis az agglomerációs kapcsolatok, az „együttlétezési” formák is megváltoznak. A település szintű műemlékvédelem feladata, hogy a fejlesztési programokban megtalálja helyét az értékvédelem, az értéknek tekinthető településszerkezet, települési érték védelme. Az egyes épületeken túl a közterületek, a település történelmi hierarchikus rendje is olyan érték, amit a fejlesztés, a  fejlődés sem írhat át, ha meg akarja tartani  a történeti múltjában és kulturájában gyökerező egyedi lehetőségét. A természetes településfejlődés mellett az értékalapú településfejlesztésnek új kérdésekkel is foglalkoznia szükséges. Hiszen az informatika, a társadalmi átrendeződés és a turizmus teljesen új kérdéseket vet fel. Ezek  mind komoly hatással vannak a település értékeinek a megőrzésére. Ugyanakkor ezek a meglévő értékek, ha ismertek és felismerhetők, akkor az új és újonnan megjelenő települési funkciók és követelmények számára is új, egyedi kereteket adhatnak, illetve kedvező adottságot jelenthetnek. A jövő településképének a megformálása az egyedi karakter megőrzésével szorosan összefüggő alapvető társadalmi követelmény, amit csak a műemlékvédelem hagyományos és új követelményrendszerének a  módszertanával, szemléletével lehet megvalósítani. Felelős településfejlesztésben a mainál jelentősebb és meghatározóbb szerepet kell kapnia a műemlékvédelemnek. Ennek segítségével lehet csak a helyi kötődést, a hely kultúráját megőrizni. A település és közössége együtt jelenti a legnagyobb értéket.

A rendezvény támogatói:

           

 

 

 

 

 

 

A program itt tölthető le.

A jelentkezési lap itt tölthető le.

Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Az ICOMOS MNBE 2024-ben június 30-a és július 4-e között, a tolna megyei Murgán rendezi meg az 54. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet….

XXXIV. Közgyűlés

MEGHÍVÓ Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság XXXIV. Közgyűlését 2024. május 17-én 10:00 órára összehívom, Helyszín: ICOMOS Titkárság 1113 Budapest, Daróczi…

A színvonalas építészet a jövő műemlékeinek forrása. A szakszerű műemlékvédelemben, a felügyeletben – helyreállításban – gondozásban az építőművészek meghatározó szerepet vállalnak.