Scroll Top

XXIX. Közgyűlés

202Összefoglaló:

A közgyűlésen ünnepélyes keretek között került kihirdetésre a 2018-as Möller István emlékérem, valamint az ötévente adományozható, 2018-ban ismét odaítélésre került Nemzetközi Möller István emlékérem kitüntetettje. Laudálást Tahi-Tóth Ilona, az Emlékérem Bizottság tagja tartott, a nemzetközi Möller díjas laudálását Nagy Gergely tartotta.

A Möller emlékbizottság döntése alapján az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága a 2018-as Möller István Emlékérmet

  • Lampert Rózsa Hajnalka építésznek,a műemlékek védelme érdekében kifejtett több évtizedes műemlék felügyeleti, a műemlékvédelmet népszerűsítő publikációs tevékenységéért,Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalának városképvédelmi és szakreferensi munkakörében végzett eredményes és példaértékű munkásságáért ítélte oda.
  • Bogusław Szmygin lengyel professzornak, építészmérnöknek, műemlékvédelmi szakmérnöknek a műemlékvédelem elméleti és gyakorlati területén végzett kiemelkedő szakmai munkájának, az ICOMOS nemzetközi együttműködésének keretén belül végzett szakmai oktatási és kutatási területén kifejtett munkásságának, valamint, ezen belül, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága tudományos eseményein tanúsított kiemelkedő tevékenységének elismeréseként ítélte oda.

A közgyűlést követő ebéd után került sor a délutáni szakmai programjára „Közösségüket és/vagy funkciójukat vesztett egyházi épületek veszélyeztetett öröksége” címmel és meghívott előadókkal, a konferencia levezető elnöke Nagy Gergely volt, összefoglalóját itt közöljük:

A program aktualitását a társadalmi változások, az életforma átalakulása következtében történő életforma váltás, a sokszor kulturálisan is megváltozó települések új helyzetből adódott. Ennek következtében a történeti értékeinket is képviselő templomaink is sok helyen veszélybe kerülnek. Egyháztól és vallástól függetlenül sok helyen vannak olyan templomok, amelyeket közösségeik nem tudnak eltartani, fenntartani.

Természetes, hogy az egyház számára is fontosabb a még meglévő közösség lelki gondozása. Olyan társadalmi jelenségről van szó, ami eddig itthon nem kapott megfelelő figyelmet. Az országhatárokon belül a vidék helyzetét és a kérdéskör mögött húzódó tendenciákat vázolták fel a konferencia előadói.

Krähling János „Csodálatos örökség keres gondoskodó közösséget: evangélikus templomok a Dunántúlon” címmel mutatta be az evangélikus templomok hajdan volt rangos építészetét. Az evangélikus lakosság megtelepedésének körülményeit a történelmi események tükrében ismerhettük meg. A liturgikus célt szolgáló épületek tipológiai csoportosítását a középkori templomtípustól a centrális térhasználatig láthattuk, de a térformálás fejlődéstörténetén keresztül is láthatóvá vált. Áttekintést kaphattunk az ország különböző területein élő evangélikus közösségek épületeinek helyzetéről. Az előadás felhívta a figyelmet, hogy minden értékelés alapja a felmérés és a digitalizáció, ezzel egyen rangon kell megjelenjen a megfelelő műszaki és kutatási vizsgálat.

Vukov Konstantin „Alvó örökség: görögkeleti templomok Magyarországon” című előadásában a görögkeleti templom sajátosságait, liturgiai adottságaiból adódó sajátos téralakítást és a belső berendezések jelentőségét is megismerhettük. A templomok berendezései, belső művészeti értékei komolyan veszélyeztetettek. Ahol a közösségüket vesztett épületeket kiürítve hagyták hátra a településnek, az új funkció nem mindenhol volt tisztelettel a szakrális előzményekre.

Nagy József András „A magyar vidéki örökség veszélybe került gyöngyszemei: falusi református templomok Észak-Magyarországon” előadásában a társadalmi átalakulását, a helyi közösségek lehetőségeit elemezte a felvezetéskor. Jelenlegi gyakorlatunk nem teszi lehetővé a minősített szakemberek bevonását értékeink megmentésébe, ugyanis egyedül az árak és nem a szakértelem, a jogosultság határozza meg a munkacsoportokat. Ennek következményeire számos szemléletes példát láthattunk. Ugyanakkor nem elég értékeinket megújítani, felújítani, azokat rendszeresen gondozni is szükséges. Az építőanyagok tartóssága, a felújítás koncepciója és a közösség gondoskodása nem választható külön egymástól.

Klaniczay Péter előadása a „Pest megyei zsinagógák sorskérdésé”-ről szólt. Az albertirsai zsinagóga szakszerűen helyreállított épületét a konferenciának otthont adó helyszín élményeként is megtapasztalhattuk. Számos történeti épület közül a megyében az említetten kívül már csak a váci, a ceglédi és az abonyi épület áll. Ezen épületek sorsának elemzésekor meghatározó mindenhol az elhivatott, értéktisztelő helyi személyiség, aki vállalja és fontosnak tartja a település története, és jövője szempontjából a történeti érték megújulását.

Hajdú Nagy Gergely „Spirituális táj: „kis” építészeti alkotások tájkarakter alakító szerepe, megőrzésük lehetőségei címmel táji elemek” címmel a spirituális tájat meghatározó olyan „kis táji elemek” érték-, és tájkarakter meghatározó szerepéről beszélt, amelyek védelme jelenleg egyáltalán nem megoldott. A fogadalmi kápolnák, a kálváriák, a keresztek, stb. sokszor kívül esnek a településvédelem figyelmén, pedig történeti folytonosságot, területhasználatot idéző, történeti és sokszor művészettörténeti értéket is képviselő értékek.

Nagy Gergely Domonkos „Pusztuló szakrális családi örökség” előadásában egy sajátos templomtípus veszélyeztetettségére hívta fel a figyelmet. A kastélyok, kúriák mellé emelt templomok, kápolnák más tulajdonba kerültek, mint a reprezentációt szolgáló épületek. A környező település saját központjába épített új templomot, a régit a gyülekezet így felhagyta. A tolnai példákon láthatók ezeknek a különös sorsú értékeknek a bizonytalan jövője.

Vukoszávlyev Zorán „Új gondolkodás? – Szakrális építészet a XX. században” címmel egy adatbázis létrehozása kapcsán mutatta be azokat a lehetőségeket, ami a rendszerezett adatfeldolgozásban rejlik. Egyetemi kutatóprogramként indult a huszadik század 20-as 30-as években épült templomainak értékvizsgálata. A nagyszámú szakrális épület felmérését kiterjesztették a szocializmus idején emelt templomépületekre is. A vizsgált emlékek rendszerezése, a templomépítészet és a politikai környezet párhuzamai fontos következtetésekre adott lehetőséget.

Arnóth Ádám „Kitekintés: egyházi épületek újrahasznosítása” címet viselő előadásában európai körképet mutatott be a funkciójukat vesztett épületek újrahasznosításáról. A példák sora nem csak építészeti, hanem erkölcsi, etikai kérdéseket is felvetett.

A konferencia utolsó felvonásaként Fejérdy Tamás ismertette a konferencia résztvevőinek előzetesen is kézbe adott „Felhívás tervezet”-et.

Ennek célja, hogy rávilágítson azokra a meghatározó szakrális történeti értékeinkre, amelyek különösen veszélyeztetettekké váltak. Ezek megmentésére tesz javaslatot a Felhívás. A Felhívást egyhangú véleménnyel fogadták el a konferencia résztvevői.

A zárszót követően a közgyűlés és a konferencia résztvevői Klaniczay Péter vezetésével és szakavatott vezetésével megtekintették az egész napos rendezvény helyszínének helyt adó Zsinagóga épületét, majd ezt követően Albertirsa műemlékei közül az evangélikus templom és a Szapáry-sírkápolna helyszíni bejárásával és bemutatásával zárult az egész napos rendezvény.

Program:

 

MEGHÍVÓ

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság

XXIX. Közgyűlésére

Mivel az első időpontban a részvételi arány nem érte el a jogszabály által megkívánt létszámot, az emiatt kialakuló

határozatképtelenség miatt a Közgyűlés új időpontja:

  1. május 24. 09:30 óra,

mely a résztvevők létszámától függetlenül alább szereplő napirendi pontjaiban határozatképes.

A délelőtti közgyűlés után ebéden és szakmai programon is részt vehetnek a jelenlévők.

Helyszín: Albertirsa, Zsinagóga (Művészetek háza 2730 Albertirsa, Hunyadi utca 7.)

Felhívom Tisztelt Tagtársaink figyelmét, hogy szavazataikat meghatalmazott útján is leadhatják!

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság XXIX. Közgyűlésének napirendje:

  1. Köszöntők
  2. Elnök és főtitkár beszámolója
  3. Az Ellenőrző Bizottság 2018-as pénzügyi évvel kapcsolatos jelentése
  4. Az Egyesület közhasznú jelentésének elfogadása
  5. Tájékoztatás az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület jelenéről és lehetőségeiről
  6. Díjátadások:

Möller István emlékérem
Műemlékvédelmi Panteon: megemlékezés a műemlékvédelem jeles képviselőiről

  1. Egyebek

12.00 – 13.00 Ebéd

Délutáni szakmai program

„Közösségüket és/vagy funkciójukat vesztett egyházi épületek veszélyeztetett öröksége”

Levezető elnök: Nagy Gergely

13.00-13.20    Krähling János:

Csodálatos örökség keres gondoskodó közösséget: evangélikus templomok a                   Dunántúlon

13:20-13.40:   Vukov Konstantin:

Alvó örökség: görög-keleti templomok Magyarországon

13.40-14.00:   Nagy József András:

A magyar vidéki örökség veszélybe került gyöngyszemei: falusi református                       templomok Észak-Magyarországon

14.00-14.20:   Klaniczay Péter:

Pest megyei zsinagógák sorskérdése

14.20-14.40:   Hajdu-Nagy Gergely:

Spirituális táj: „kis” építészeti alkotások tájkarakter alakító szerepe,

                        megőrzésük lehetőségei

14.40-15.00    Nagy Gergely Domonkos:

Pusztuló szakrális családi örökség

15.00-15.20:   Vukoszávlyev Zorán:

Új gondolkodás? – Szakrális építészet a XX. században

15.20-15.40:   Arnóth Ádám:

Kitekintés: egyházi épületek újrahasznosulása

15.40-16.00    Fejérdy Tamás:

Zárónyilatkozat elfogadása

16.00-16.10    Zárszó

16.10-17.10 Klaniczay Péter műemléki felügyelő vezetésével:

        Albertirsa műemlékeinek helyszíni bemutatása

 

A program támogatói:
Nemzeti Kulturális Alap

  
Albertirsa Város Önkormányzata

Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Az ICOMOS MNBE 2024-ben június 30-a és július 4-e között, a tolna megyei Murgán rendezi meg az 54. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet….

XXXIV. Közgyűlés

MEGHÍVÓ Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság XXXIV. Közgyűlését 2024. május 17-én 10:00 órára összehívom, Helyszín: ICOMOS Titkárság 1113 Budapest, Daróczi…

A színvonalas építészet a jövő műemlékeinek forrása. A szakszerű műemlékvédelemben, a felügyeletben – helyreállításban – gondozásban az építőművészek meghatározó szerepet vállalnak.