Scroll Top

Takács Gyula (1929–2020)

1929-ben született Hajdúdorogon, a Hajdúnánási Református Gimnáziumban érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Az egyetem alatt Karácsony Sándor pedagógiaprofesszor mellett két évig gyakornokként működött. Ezt követően tanárként Pécsre került, s 1954-ben, a Nagy Imre-kormány idején nevezték ki a Baranya Megyei Tanács VB oktatási osztályvezetőjének. 1957-től ugyanott a művelődési osztályt vezette. 1966 decemberétől 1990. december végéig – nyugdíjba vonulásáig – a megyei tanács elnökhelyetteseként dolgozott. Más egyebek mellett olyan intézmények kialakításában, megteremtésében vállalt döntő szerepet, mint a pécsi Modern Magyar Képtár, a Csontváry Múzeum, a Múzeum utca (a pécsi Káptalan utca), a Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, a Művészetek Háza, galériák, művelődési központok, az egykori Ifjúsági Ház és az akkori városi és megyei könyvtár épületei, valamint a siklósi, villányi, sikondai alkotóházak. Személyes jó kapcsolatot ápolt a kulturális élet jó néhány hazai és külföldre szakadt szereplőjével.

Számos kitüntetése mellett Pécs város díszpolgára lett 2004-ben. Több országos oktatási, közművelődési, műemlékvédelmi testület tagjaként tevékenykedett, publikációi, interjúi újságokban, folyóiratokban, interjúkötetekben láttak napvilágot. A város arca címmel a pécsi Európa Kulturális Fővárosa program keretében született könyvben azt nyilatkozta: „Arra törekedtünk, hogy Pécs erős egyetemi, tudományos, művészeti, kulturális központként működhessék, és ilyen minőségében legyen része az egyetemes magyar kultúrának. Felkaroltuk a korábbi pécsi tradíciókra épülő modern művészetet, Pécs múltjának kutatását, a megye középkori várainak restaurálását, a kulturális idegenforgalmat, nemzetiségeink kultúrájának őrzését és fejlesztését.” Szerénységét mindvégig megőrizve ugyanitt úgy fogalmazott: „Pécs befogadó és fejlődő város volt, szinte szemünk előtt nőtt a lakosság kétszeresére, új városrészek születtek. »Nagyváros született«, amely mégis megőrizte sajátos hangulatát, patináját, látható, átölelhető minőségét, és a város a múlt felé is tudott növekedni, gazdagodni. Mindezek lényegében mind a huszadik század második felében vagy a huszonegyedik század első évtizedében történtek, s e folyamatoknak 1990-ig cselekvő részese, majd boldog tanúja lehettem.”

Közreműködése meghatározó jelentőségű volt számos pécsi és Baranya megyei műemlék feltárásának, helyreállításának megvalósításában. Vezetésével a műemlékek helyreállítását és méltó hasznosítását célzó programmal példaértékű (többszörösen megújított megállapodásban rögzített) együttműködés jött létre Baranya megye és az Országos Műemléki Felügyelőség között, amelynek megvalósítása során a Megye komoly anyagi forrásokat is biztosított a helyreállításokhoz. Az együttműködésnek példái egyebek között a már említett Múzeum utca (Káptalan utca) épületeinek helyreállítása, a pécsi Püspökvár területén végzett régészeti feltárási és helyreállítási munkák (a középkori egyetem romjainak, a gótikus Aranyos Mária festett szobor-együttes), a siklósi Malkocs Bej dzsámi példaértékű helyreállításához vezető folyamat támogatása, a szászvári püspöki vár helyreállításának elindítása.

Tagja volt az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságnak. Számos állami magas rangú elismerése között van a Magyar Műemlékvédelemért kitüntetés is (1976).

Műemlékvédelmi Panteon, 2020

Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Az ICOMOS MNBE 2024-ben június 30-a és július 4-e között, a tolna megyei Murgán rendezi meg az 54. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet….

XXXIV. Közgyűlés

MEGHÍVÓ Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság XXXIV. Közgyűlését 2024. május 17-én 10:00 órára összehívom, Helyszín: ICOMOS Titkárság 1113 Budapest, Daróczi…

A színvonalas építészet a jövő műemlékeinek forrása. A szakszerű műemlékvédelemben, a felügyeletben – helyreállításban – gondozásban az építőművészek meghatározó szerepet vállalnak.