Scroll Top

Komárik Dénes (1929-2017)

A kecskeméti születésű Komárik Dénes a pannonhalmi bencések budapesti gimnáziumában tett érettségije (194 7) után bölcs belátással és utólag beigazolódott helyes előérzettel nem a filozófiai és teológiai érdeklődése szerinti bölcsészeti tanulmányokat választotta, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára iratkozott be és szerezte meg diplomáját 1951-ben, a legsötétebb Rákosi-korszak idején. Első munkahelye a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BUVÁTI) volt, ahol Pogány Frigyes keze alatt dolgozott 1958-ig. Ekkor átment az előző évben Horler Miklós vezetésével megalakult Fővárosi Műemlékfelügyelőségre. 1960-ban Horlert leváltották, ekkor foglalta el harmadik, s immár csaknem három évtizedig végleges álláshelyét 1989-es nyugdíjba vonulásáig. Ez az 1. kerületi IKV, majd a Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalat (FIMŰV) szervezetében a várnegyedi Dísz tér 15. sz. barokk épületének emeletén, Pereházy Károly vezetésével működő Műemléki Osztály volt. Az ezen belül általa megalakított Tudományos csoport a fővárosi műemlékek – először csak a lakóházak, majd a középületekre is kiterjesztett – tudományos kutatását végezte, ugyanakkor a konszolidálódó Kádár korszak fojtogató légkörében egy békés menedék, értelmiségi azilum is volt. Csoportjának tagjaival – amelyből a nevezetes ún. ,,Komárik-iskola” nőtt ki – az egyes épületek írott és képi forrásainak összegyűjtésével, az erre alapozott építéstörténet és javaslat megírásával sok budapesti műemlék helyreállításához járultak hozzá kutatásaikkal. A dokumentációk számos, azóta már nyomtalanul eltűnt terv fotóját is őrzik.

Komárik egyéni kutatásaiban az addig kevéssé értékelt 19. század építészete játszotta a főszerepet, követve az osztrák művészettörténet-írás kiválóságát, Renate Wagner-Riegert, illetve itthon a magyarországi klasszicista építészetet feldolgozó Zádor Annát. Két építész (Máltás Hugó, Brein Ferenc) monográfiája mellett Komárik első kutatói korszakának főműve „A romantika építészete Magyarországon” című kandidátusi értekezése, amelyet 1980-ban védett meg. Ez az opus egyben sajnos nem, csak külön álló publikációkban jelent meg, ehhez kapcsolódó legkiemelkedőbb írása „A korai gotizálás Magyarországon” című tanulmánya volt 1978-ból. Későbbi kutatásainak főhőse Feszl Frigyes volt, akiről több részlettanulmány mellett 1984-ben egy kiállítást is rendezett a BTM Vármúzeumában, majd 1993-ban monográfiát is megjelentetett (ezért nyerte el az akadémiai doktori fokozatot). A romantika mellett a historizmus építészetével is foglalkozott, sőt munkássága utolsó szakaszában a pesti barokk művészetről közölt több jelentős tanulmányt.

Szakmai közéleti tisztségei között 1985-től a Tudományos Minősítő Bizottságban, illetve a MTA doktori tanácsa szakbizottságában betöltött tagságát, majd elnökségét (1998-2000 között), illetve 1985-től az MTA Művészettörténeti Bizottsági tagságát sorolhatjuk fel, ahol az építészettörténészek doyenjeként elnöküknek (2000 – 2002) is megválasztották, tudományos teljesítménye méltó elismeréseként. Kitüntetései között az Ipolyi Arnold emlékérmet (1985), a Magyar Műemlékvédelemért érmet (1987), az Ybl Miklós-díjat (1989), a Pro Urbe Budapest-díjat (1994), a Forster Gyula-díjat (2006), végül a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tiszteleti tagságát (2012) vehetjük számba.

Komárik Dénes nemcsak a 18-19. századi hazai építészet története számos fejezetének, építész-életművének feltárásáért, a budapesti építészettörténeti kutatások területén kifejlesztett, munkatársai által is tovább vitt történeti módszeréért, hanem a változó történelmi környezetben mindig szilárd erkölcsi-hitbéli elvein nyugvó emberi tartásáért is méltó emlékezetünkre, aki kollégáit, pályatársait tanító, támogató tudósként írta be nevét a magyar építészet- és művészettörténetírás aranykönyvébe.

Műemlékvédelmi Panteon, 2023

Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Az ICOMOS MNBE 2024-ben június 30-a és július 4-e között, a tolna megyei Murgán rendezi meg az 54. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet….

XXXIV. Közgyűlés

MEGHÍVÓ Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság XXXIV. Közgyűlését 2024. május 17-én 10:00 órára összehívom, Helyszín: ICOMOS Titkárság 1113 Budapest, Daróczi…

A színvonalas építészet a jövő műemlékeinek forrása. A szakszerű műemlékvédelemben, a felügyeletben – helyreállításban – gondozásban az építőművészek meghatározó szerepet vállalnak.