Scroll Top

KISFALUDY ATTILA (1925 – 2015)

A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 1949-ben. Pályáját szerkezettervezőként kezdte állami tervezőintézetekben, a Lakótervben, majd a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben. 1973-tól a 90-es évekig a VÁTI műemléki irodáján dolgozott, mint statikus tervező.

Építészmérnöki képzettsége, műveltsége, a történelem és az építészettörténet iránti érdeklődése folytán a szerkezettervezést alkotó munkaként végezte, ötletes megoldásaival segítette az építész tervezők munkáját. Mindig szem előtt tartotta a műemlékvédelmi szempontokat, az eredeti épületrészek, részletek megőrzésének, a műemléki értékek kibontakoztatásának szükségességét.
Munkái között szinte minden épülettípus szerepel. Részt vett várak (a sárvári Nádasdy-vár, a várpalotai Thury-vár, Pécsvárad, Mosonmagyaróvár, az egri városfal), kastélyok (Gödöllő, Fehérvárcsurgó, Ráckeve, Hatvan, Csákvár), templomok (Keszthely, Gyönk – református templom, Maglód, Pilis – evangélikus templom, Szentes – református nagytemplom), volt egyházi intézmények (a veszprémi és a székesfehérvári püspöki palota, az Egri Líceum),  lakóépületek (Eger, Kőszeg, Sopron történelmi belvárosában, a hajdúböszörményi Hajdúház), valamint budapesti középületek (a Magyar Állami Postatakarékpénztár, az Iparművészeti Múzeum és a  Hunyadi téri Vásárcsarnok) műemléki helyreállításában.
A műemléki területeken, történeti településközpontban új épületek tervezésében is közreműködött, ezek között a legismertebb alkotás a Makovecz Imre tervezte sárospataki Művelődési Ház.
Nyugdíjas éveiben is több feladatot vállalt, tervezőként és szakértőként is. Részt vett Melocco Miklós szobrászművész székesfehérvári Mátyás-emlékművének, miskolci Széchenyi-emlékművének és esztergomi Szent István emlékművének tervezésében, amelyek műemléki környezetben kerültek felállításra. A székesfehérvári Mátyás-emlékmű 2015-ben Építőipari Nívódíjban részesült.
A szerkezettervezés elvi, tudományos kérdései is foglalkoztatták, alkalmazta a korszerű szerkezeteket, technológiákat.  Korábbi munkahelyén, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben kidolgozta a panelos épületek süllyedésmentes alapozásának számítását. Különleges szerkezeti megoldásai között említést érdemel a szentesi református nagytemplom feszítőkábeles megerősítése, és az esztergomi Szent István-emlékmű bravúros tartószerkezete. Munkásságát a Magyar Mérnökkamara 2007-ben „Örökös tag” címmel ismerte el.
Mindig érdeklődéssel fordult az új feladatok felé, tudott időt szakítani a tervezési problémák részletes megbeszélésére, a lehetséges megoldások mérlegelésére. Fiatalabb kollégái számára példaértékű volt sokoldalúsága, műveltsége, munkabírása – nemkülönben a múlt alkotásainak, a műemlékek meglévő és a következő generációk számára átörökítendő értékeinek a tisztelete, nagy szaktudással, ugyanakkor szakmai alázattal megvalósított szolgálata.
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 1949-ben. Pályáját szerkezettervezőként kezdte állami tervezőintézetekben, a Lakótervben, majd a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben. 1973-tól a 90-es évekig a VÁTI műemléki irodáján dolgozott, mint statikus tervező.
Építészmérnöki képzettsége, műveltsége, a történelem és az építészettörténet iránti érdeklődése folytán a szerkezettervezést alkotó munkaként végezte, ötletes megoldásaival segítette az építész tervezők munkáját. Mindig szem előtt tartotta a műemlékvédelmi szempontokat, az eredeti épületrészek, részletek megőrzésének, a műemléki értékek kibontakoztatásának szükségességét.
Munkái között szinte minden épülettípus szerepel. Részt vett várak (a sárvári Nádasdy-vár, a várpalotai Thury-vár, Pécsvárad, Mosonmagyaróvár, az egri városfal), kastélyok (Gödöllő, Fehérvárcsurgó, Ráckeve, Hatvan, Csákvár), templomok (Keszthely, Gyönk – református templom, Maglód, Pilis – evangélikus templom, Szentes – református nagytemplom), volt egyházi intézmények (a veszprémi és a székesfehérvári püspöki palota, az Egri Líceum),  lakóépületek (Eger, Kőszeg, Sopron történelmi belvárosában, a hajdúböszörményi Hajdúház), valamint budapesti középületek (a Magyar Állami Postatakarékpénztár, az Iparművészeti Múzeum és a  Hunyadi téri Vásárcsarnok) műemléki helyreállításában.
A műemléki területeken, történeti településközpontban új épületek tervezésében is közreműködött, ezek között a legismertebb alkotás a Makovecz Imre tervezte sárospataki Művelődési Ház.
Nyugdíjas éveiben is több feladatot vállalt, tervezőként és szakértőként is. Részt vett Melocco Miklós szobrászművész székesfehérvári Mátyás-emlékművének, miskolci Széchenyi-emlékművének és esztergomi Szent István emlékművének tervezésében, amelyek műemléki környezetben kerültek felállításra. A székesfehérvári Mátyás-emlékmű 2015-ben Építőipari Nívódíjban részesült.
A szerkezettervezés elvi, tudományos kérdései is foglalkoztatták, alkalmazta a korszerű szerkezeteket, technológiákat.  Korábbi munkahelyén, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetben kidolgozta a panelos épületek süllyedésmentes alapozásának számítását. Különleges szerkezeti megoldásai között említést érdemel a szentesi református nagytemplom feszítőkábeles megerősítése, és az esztergomi Szent István-emlékmű bravúros tartószerkezete. Munkásságát a Magyar Mérnökkamara 2007-ben „Örökös tag” címmel ismerte el.
Mindig érdeklődéssel fordult az új feladatok felé, tudott időt szakítani a tervezési problémák részletes megbeszélésére, a lehetséges megoldások mérlegelésére. Fiatalabb kollégái számára példaértékű volt sokoldalúsága, műveltsége, munkabírása – nemkülönben a múlt alkotásainak, a műemlékek meglévő és a következő generációk számára átörökítendő értékeinek a tisztelete, nagy szaktudással, ugyanakkor szakmai alázattal megvalósított szolgálata.
Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Az ICOMOS MNBE 2024-ben június 30-a és július 4-e között, a tolna megyei Murgán rendezi meg az 54. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet….

XXXIV. Közgyűlés

MEGHÍVÓ Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság XXXIV. Közgyűlését 2024. május 17-én 10:00 órára összehívom, Helyszín: ICOMOS Titkárság 1113 Budapest, Daróczi…

A színvonalas építészet a jövő műemlékeinek forrása. A szakszerű műemlékvédelemben, a felügyeletben – helyreállításban – gondozásban az építőművészek meghatározó szerepet vállalnak.