Nyilatkozat
A magyar műemlékvédelem megújításáért
A műemlék a helyi, nemzeti és európai identitás képviselője, a múlt a maga anyagi valójában, inspiráció, erőforrás. A műemlékvédelem kulturális stratégiai kérdés, nemzeti közérdek.
Az elmúlt másfél évtizedben a műemlékvédelmi intézményrendszer folyamatos leépítésének voltunk tanúi, a műemlékvédelem politikai megítélése egyre kedvezőtlenebbé vált.
Alapjaitól kezdve újra kell építeni a teljes intézményi és jogszabályi rendszert. Mindez lehetőséget ad arra, hogy újszerű, friss megközelítéssel, az időközben megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyoknak meg-
felelő modellt alakítsunk ki. Aktív, pozitív szereplővé változtassuk a műemlékvédelmet, alkalmassá tegyük feladatai ellátására, elérjük, hogy a gazdaságot élénkítő, az állampolgárok javára szolgáló tevékenységet fejthessen ki, hatékonyan használhassa fel az állami forrásokat.
Az új rendszerben:
- Legyen társadalmi összefogás kérdése a műemlékvédelem, tükröződjön a jogi, intézményi felállásban, hogy a nemzet közös érdekéről, stratégiai fontosságú kulturális kérdésről van szó.
- A műemlékvédelem feladatainak ellátásához minden döntési szinten meg kell teremteni a szakterület nemzetgazdaságon belüli együttműködéséhez szükséges rangját, elfogadottságát.
- A műemlékvédelem eredményességéhez biztosítani szükséges a megfelelő intézményi és anyagi feltételeket.
- Az intézményes műemlékvédelem kapjon lehetőséget aktív tényezővé válni a műemlékeket érintő bármilyen kezdeményezésben.
- A jogszabályok újrafogalmazása során a közösségi érdekből származó szakmai elvárások legyenek irányadók a gazdasági, egyéni, politikai érdekekkel szemben. A kiemelt beruházások rendszere szűnjön meg.
- A műemlékvédelemnek legyenek egyértelműen megfogalmazott céljai, szakmai irányelvei.
- A nemzeti vagyon körébe tartozó műemlékeket ne idegenítse el az állam, gondoskodjon fenntartásukról, jó karban tartásukról, méltó hasznosításukról.
- Legyen újból önálló intézménye a műemlékvédelemnek, működhessen ismét szakmai, tudományos, társadalmi céljai érdekében, garantálva a szakmai elvek egységességét és országos hatáskörű érvényesítését.
- A régészettel és a műtárgyvédelemmel való kapcsolat, együttműködés újragondolandó.
- A műemlékvédelmi intézmény vezetőjét nyilvános pályázat útján válasszák ki, szakmai kvalitása és programja alapján.
- A műemlékvédelem intézményének legyen hatósági, tudományos és operatív részlege, kapja vissza gyűjteményeit, legyen módja ellátni feladatait: nyilvántartás, védetté nyilvánítás (törlés), topográfia, társadalmi kapcsolatok, nemzetközi kapcsolatok, gyűjtemények működtetése, alap- és módszertani kutatások, támogatások, ösztönző rendszerek kezelése, oktatás, nevelés, szakképzésben való közreműködés.
- Az állami tulajdonú műemlékeken vagy egyes állami forrásból végrehajtott beruházások kutatási, tervezési és restaurálási feladataiban a műemlékvédelmi intézmény vegyen részt.
- Rendezni kell a műemlékeken 2010 óta végrehajtott beavatkozások dokumentumai központi adattárba kerülésének módját.
- A hatóság a műemlékvédelem intézményének alárendelve működjön. A hatósági munka mellett elengedhetetlen egy segítő felügyeleti rendszer kialakítása.
- A hatósági munkában érvényesüljön a szakmai függetlenség, a szervezeti, jogszabályi rendszer legyen ennek garanciája.
- A hatósági rendszer kialakításánál érvényesüljenek külföldi jó gyakorlatok, amelyek a társadalom bevonására építenek.
- Az állami forrásokat az esélyegyenlőség, szakszerűség és hatékonyság szempontjainak figyelembe vételével, célzottan a műemléki értékek védelmére lehessen fordítani.
- A műemlékek tudományosan megalapozott, szakszerű helyreállításának és jó karban tartásának többletköltségeihez járuljon hozzá az állam, ösztönözze a tulajdonosokat a műemlékek gondozására, értékeik megóvására, kibontakoztatására.
- Az európai országok gyakorlatának megfelelően, műemlékállományunkkal arányos nagyságú pályázati támogatási és hitelezési rendszer álljon rendelkezésre.
- Az állami támogatások prioritásainak meghatározásában, odaítélésében és folyósításában legyen szerepe a műemlékvédelem intézményének, érzékeltetve annak aktív, pozitív szerepét.
- Műemlékeken ne folyjanak eltúlzott, szakmai szempontból nem megalapozott beavatkozások.
- A műemlékvédelem alapját és értelmét képező, szakszerűségét biztosító tudományos munka kapja meg működési feltételeit és elismertségét, érvényesüljenek szempontjai.
- Legyen lehetőség újra szakmai kiadványokat megjelentetni, kiállításokat szervezni, eredményeket példáként bemutatni, népszerűsíteni a műemlékvédelmet, erősíteni társadalmi kapcsolatait.
- Jöjjön létre módszertani részleg, laboratóriummal, kutatási, képzési infrastruktúrával.
- Legyen lehetőség zászlóshajó-projektek lebonyolítására, amelyek módot adnak az új technológiák, lehetőségek alkalmazására, terjesztésére.
- Szakértői részleg (restaurátorok, statikus, épületgépész, tájépítész stb.) segítse a hatósági munka és az állami beruházások szakszerűségét.
- A nagyjelentőségű tervek véleményezését segítse elismert szakemberekből álló műemléki tanácsadó testület.
- A restaurátori munka korszerű elveinek, módszereinek terjesztése legyen prioritás, minőségét biztosítsa szakértőkből álló zsűri.
- A műemlékvédelmi szervezet gondoskodjon a piaci szereplők munkájának szakmai támogatásáról, ellenőrzéséről.
- A műemlékvédelem építhesse újra nemzetközi szakmai kapcsolatait.
- Legyen elegendő szakmai kapacitás és anyagi forrás a határon túli magyar vonatkozású emlékek támogatására, prioritásként kezelve a veszélyeztetett, pusztuló emlékeket.
- Az értékvédő civil szervezetek kapjanak szakmai és pályázati alapú anyagi segítséget.
- Az arra érdemes értékek védetté nyilvánítása ne legyen politikai befolyás kérdése.
- Védelem alól ne lehessen kivonni emléket, csak jogszabályi feltételek teljesülése esetén.
- A műemlékeket veszélyeztető magatartást szankcionálja az állam, gondoskodjon a veszélyben levő műemlékek megóvásáról (akár a tulajdonos terhére), ne lehessen ingatlanspekuláció terepe a védett épületállomány.
- A műemlékvédelmi intézmény a világörökséggel kapcsolatos teendőket kezelje, szervezze, irányítsa, gondoskodjon a területek kezeléséről, a várományosi listával kapcsolatos feladatokat lássa el.
Alulírott szervezetek felajánlják szakmai közreműködésüket olyan javaslatok kidolgozásában, amelyek segí tik Magyarország Kormányát a fenti célok elérésében.
Budapest, 2026. május 15.
ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete
Műhelybeszélgetések – Műemlékvédelem megújítása 2026.
A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület a magyar műemlékvédelem megújításáról műhelybeszélgetéseket indít. Alkalmainkon vitaindító előadásokat követően a résztvevők hozzászólásait várjuk. A vitákon megfogalmazott javaslatokat Magyarország Kormánya számára kívánjuk átadni.
Az eredményesség érdekében, kérjük, javaslataikat írásban is juttassák el a szervezőkhöz.
Részvételhez kérjük regisztráljon: reke.egyesulet@yahoo.com
Társadalom és műemlékvédelem
(Támogatások szerepe és módja a műemlékvédelemben)
időpont: 2026. június 4. 18-21h
helyszín: FUGA Építészeti Központ
Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:
• támogatási rendszerek (hitel, többletköltség visszatérítése, vissza nem térítendő támogatás, kompenzáció, adókedvezmény, áfakedvezmény, átalány stb; magán, egyházi, önkormányzati tulajdon; szakmai támogatás);
• ellenőrzés, monitoring
• a műemlék presztízse (miért birtokol valaki műemléket?)
Műemléki hatóság, mint a szakmai támogatás eszköze?
időpont: 2026. június 10. 17-20h
helyszín: FUGA Építészeti Központ
Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:
• külföldi modellek, jó gyakorlatok
• műemléki hatóság helye, szerepe, feladatai
• hatóság vagy szakhatóság
• felügyeleti tennivalók
• építésüggyel való kapcsolat
Feladatok és intézmények a műemlékvédelemben
időpont: 2026. június 16. 17-20h
helyszín: FUGA Építészeti Központ
Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:
• külföldi példák
• műemléki intézmény feladatai, szervezete
• hatósági feladatok
• tudományos feladatok
• operatív feladatok (építéstörténeti kutatás, restaurálás előkészítése, építészeti tervezés, restaurálás)
• módszertani központ
• zászlóshajó-projektek
• társadalmi, nemzetközi kapcsolatok
• vagyonkezelés
1×3 vagy 3×1?
(Integrált kulturális örökség, vagy önálló régészet, műemlékvédelem, műtárgyvédelem?)
időpont: egyeztetés alatt
helyszín: FUGA Építészeti Központ
Tervezett témakörök a vitaindító előadás után:
• régészet, műtárgyvédelem, műemlékvédelem kapcsolata
• jogszabályok
További tervezett műhelybeszélgetés témakörök 2026 őszén:
• az elmúlt tizenhat év öröksége
• építészeti tervezés a műemlékvédelemben (kortárs építészet és műemlékvédelem, létezik-e “műemlékes” építész)
• állami tulajdonú műemlékek (fenntartás, kastélyprogram, várprogram, műemlékek hasznosítása, turisztika)
• jogosultság, oktatás, képzés;
• gyűjtemények (muzeális archívumok, vagy “élő” adattárak?, Fotótár, Tervtár, Irattár)
• restaurálás (különös tekintettel a kutatásra, más kutatókkal való együttműködésre, dokumentációkészítésre; vállalkozói helyzet – alvállalkozói szerep, kamara ügye)
• önkormányzati tulajdonú műemlékek
• egyházi épületek helyreállítási-restaurálási munkái
• határon túli műemlékek (helyzet, támogatás, igények; műemléki és társadalmi érdekek)