Skip to main content Scroll Top

Karták könyve 2011-2021

 

 

Csaknem húsz év telt el a Karták Könyve első, Román András szerkesztette, hézagpótló jelentőségű 2002-es kiadásától, és már a második, jelentősen bővített 2011-es kiadás óta is tíz év múlt el. A különféle szakmai (esetenként szakma-politikai) közösségek által megfogalmazott szakmai iránymutatások számának a növekedése pedig nem állt le, az elmúlt évtizedben is újabb és újabb dokumentumok láttak napvilágot: részben a már korábban is tárgyalt kérdések megújított, vagy esetenként új nézőpontú megközelítésével, részben egészen új témákkal foglalkozva. Néhány olyan dokumentum is van, amely a létrehozásának időpontját tekintve már szerepelhetett volna a korábbi kiadásokban is, de valahogy kimarad azokból, ezeket most igyekszünk pótolni.

Ez a mostani kötet annyiban biztosan eltér a korábbi Karták Könyve kiadványoktól, hogy ez esetben nem egy ismételten bővített harmadik kiadásról van szó, hanem ez a mostani gyűjtemény a korábbi köteteket – értelemszerűen elsősorban a második kiadás teljesebb merítésű anyagát – az időközben megjelent dokumentumokkal kiegészítő gyűjtemény. Nem ismétli meg tehát a korábban már közreadott szövegeket, pontosabban csak a már megjelent, de azóta átdolgozott, tökéletesített dokumentumok esetében közöl hasonló (esetleg azonos) című, de tartalmában megújult szöveget.
Ahogyan az már korábban is lényeges volt, emiatt most még inkább érdemes és szükséges a dokumentumok kibocsátásának az évszámára is figyelni.

Ebben a bevezetésben sem hely, sem szükség nincs a kötetbe rendezett dokumentumokból, illetve az azok összességéből levonható tanulságok részletekbe menő elemzésére, de néhány lényegesnek tűnő megállapításra talán mégis érdemes kitérni. Az egyik ilyen, egyre erőteljesebben érzékelhető jelenség – amely ugyan már a 2011-es kiadás idején is látható volt – a fogalmak használatának, az alkalmazott kifejezések gyakoriságának a változása. Jószerivel eltűnőben van a műemlék, műemlékhelyszín megnevezés, helyüket egyre inkább az örökség, örökségi javak, örökségi elemek vette, veszi át. Ezzel együtt vált hangsúlyosabbá a felismerendő, leltárba veendő és megőrzendő „nem anyagiasult” (szellemi örökségi) értékhordozók halmaza, a nem anyagi dimenzió, illetve a társadalmi-közösségi részvétel jelentőségének felmutatása. Ezektől nem teljesen függetlenül folytatódott, folytatódik az a tendencia is, amely egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kezelés, menedzselés fontosságára és mikénti megvalósíthatóságára. Tanulságos rálátni a helyi (regionális, nemzeti) dokumentumok számának a növekedésére is – talán még nem teljesen a Narai Dokumentum (1994) által (akkor még elsősorban a hitelesség fogalma kapcsán) felvetett regionális sajátosságok, kulturális eltérések teljesebb körű tekintetbe vételével, de mégis: közelítve ahhoz is.

Az újabb dokumentumok értelemszerűen igyekeznek válaszokat keresni, javasolni az újabb kihívásokra is, mint amilyenek – a teljesség igénye nélkül – a globális klímaváltozás, a vandalizmus, a szándékos rongálás fegyveres konfliktusok idején, a szegénység, a fokozódó urbanizációs nyomás és az egyre inkább sokszínűvé, kevertté váló társadalmak esetében az örökségi értékek megbecsülésének, az ahhoz kapcsolódó emberi jogoknak érvényre juttatásának mikéntje. Például a helyi közösségek életminősége és az örökségi értékek megőrzése viszonylatában, vagy a „fenntartható örökségi turizmus” kezelésével kapcsolatosan. Biztosak lehetünk abban, hogy ezt a dokumentum-gyűjteményt is hamarosan ismét ki lehet majd egészíteni még újabbakkal, de ezzel együtt bízom abban, hogy a kötetben szereplő iránymutatások is hozzájárulnak a műemlékek, épített örökségi javak legtágabb értelemben vett értékeinek a megőrzéséhez, méltó, fenntartható (és magukat az értékeket fenntartó!) használatához.

 

A kötet letölthető az alábbi linkre kattintva.

A digitalizált verzió az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával valósult meg.

Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága fontos feladatának tekinti, hogy felhívja a figyelmet a magyar épített örökség értékeire és példaként mutassa…

Mi a műemlékvédelem, és vajon miben mérhetőa sikeressége? A tevékenység rendkívül szerteágazó, magábafoglalja a műemléki tudományos kutatást, az épületek helyreállítását…

Felhívás a 2027. évi tagdíjak fizetésére

Kedves Tagtársaink!   Az ICOMOS párizsi központi iroda kérésének megfelelően ezúton is szeretnénk Önöket emlékeztetni, hogy a jövő évi, 2027-es…