Skip to main content Scroll Top

2026

 

Műemléki Világnap

2026. április 27.

Veöreös András elnök köszöntője

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm a Műemléki Világnap résztvevőit. Nagy öröm, hogy a szakma képviselői és a műemléki szakügyintézők és vezetőik újra egy teremben ülhetnek, találkozhatnak egymással.

A Világnap a műemlékvédelem nemzetközi ünnepe, évente kitűnő alkalom a műemlékvédelem helyzetének áttekintésére, a mindenkori helyszín és a tudományos konferencia révén lehetőség a kihívások számbavételére és a jó gyakorlatok megismerésére. De legalább ennyire fontos, hogy alkalom a találkozásra, a párbeszédre, a tapasztalatcserére.

2026-ban a Műemléki Világnap nemzetközi szinten ajánlott témája a Műemlékek veszélyeztetettsége. Látjuk, hogy sok országban valóban komoly veszély fenyegeti a műemlékeket, a nemzetközi konferenciákon rendszeresen közvetlen bepillantást kapunk ukrajnai, közel-keleti kollégáktól az értékek értelmetlen pusztításáról szóló hírekbe.

Tudjuk azonban, hogy a műemlékeket nem csak fegyverrel lehet elpusztítani. Az értékeket ugyanúgy megsemmisítheti a túlzott szegénység, a túlzott gazdagság, az emberi hanyagság, az épületek magukra hagyása, az értékek fel nem ismerése, a szakszerűtlen beavatkozások, a hatóság tehetetlensége, a beruházói kapzsiság – és főleg ezen tényezők együttes jelenléte.

A mai ünnepünk helyszíne az Esterházy-kastély, a magyar barokk világi építészet egyik legkiválóbb kastélyegyüttese, a magyar Verszália, tágabb értelemben pedig a Fertő-Neusiedler See kultúrtáj világörökségi terület. A területen a kiemelkedő egyetemes érték építészeti szempontból a táj és a települések kapcsolatában, a falvak hagyományos épített örökségében és a nagy műemlékek értékeiben mutatkozik meg.

A nagy műemlékek közül Eszterháza, Nagycenk és a fertőrákosi kastély van házigazdánk kezelésében, de fontos megemlíteni a világörökségi területen álló középkori templomokat is. Kijelenthetjük, hogy ezek az épületek nincsenek veszélyben. A balfi Szent Farkas templom és Nagycenk kastélya a közelmúltban újult meg, Eszterházán folyamatosan végzik a szakszerű restaurálási munkákat (soha nem lesz vége), Fertőrákos pedig hosszú távon kiváló helyszín lehetne egy hiánypótló intézmény, egy restaurátori központ befogadására, ahol a szomszédos országokban működő központokhoz (Mauerbach, Bonchida) hasonlóan lehetőség nyílna a hagyományos építéstechnikák és restaurálási technikák elsajátítására, miközben, mellékesen az épület helyreállítása is megtörténne.

Veöreös András, az ICOMOS MNB elnöke (fotó: Bélavári Krisztina, ÉKM)

Határozottan veszély fenyegeti ugyanakkor a településeink képét. Míg az ország számos pontján az elnéptelenedő falvak épített öröksége marad gazdátlanul és válik az enyészeté, itt a beköltözők sokasága fenyegeti a településképet. Mindenhol lakni akar valaki, minden falu szélén új utcákat nyitnak, új házak tucatjai épülnek, a településközpontokban a régi házakat újakra akarják cserélni. A helyi gyökerekkel nem rendelkező építtetők nem értik, hogy a világörökségi területen építészeti alázatra van szükség, a minden telekből sokszoros hasznot húzni akaró, a telkeket házakkal, a házakat lakásokkal telezsúfoló vállalkozók pedig az élhetetlenségig sűrítik a beépítést. Az ebéd előtti bejárásokon és sétákon ezeket a kérdéseket fogjuk első kézből tanulmányozni.

Egy műemléki világnap, a szakma találkozása, a régi munkatársak köszöntése, új munkatársak megismerése mindig mindannyiunknak erőt, lendületet ad a további munkához. Szükség is van a kiterjedt szemléletre, a műemlékvédelem egy rendkívül összetett, sokszereplős tevékenység. Ráadásul sokszor nem is látványos feladat az értékmentés, mert eredménynek nem csak egy épület szakszerű felújítását tekinthetjük, hanem sokszor azt, hogy sikerült megakadályozni egy-egy roskadozó ház elbontását, vagyis megmenekült a pusztulástól. De a csapatépítés is eredmény, hogy jelentkezett egy frissen végzett építészmérnök műemlék-felügyeleti munkakörbe, hogy találkoztunk egy áccsal, aki képes hagyományos fakötést készíteni.

Az ICOMOS-díjra jelölt épületek száma megsokszorozódott – és a zsűrinek minden évben nehéz dolga van, mert a jelöltek között sok valóban értékes helyreállítás szerepel. Jó volna azonban, ha az itt megjelent legkiválóbb helyreállítások az ország mintegy 15000 műemlékének képviselhetné a keresztmetszetét – díjat csak az a helyreállítás kaphat, amit valaki díjazásra jelöl. A műemlékvédelem témájában meghirdetett szakmai események, konferenciák egymást érik, szerencsére a legtöbbjük anyaga kiadvány formában is hozzáférhető, van tehát lehetőség tanulni, tapasztalatot gyűjteni, kapcsolatokat építeni. A különböző generációk találkozását az ICOMOS Fiatal Műemlékvédők Fóruma programja is segíti, és nagyon fontosnak tartjuk a szakterületen működő intézményi szereplők, legyenek azok civil szervezetek, oktatási intézmények vagy éppen állami szervek közötti párbeszéd, együttműködés kialakítását, erősítését és fenntartását.

Mindeközben fontos megjegyezni, hogy a műemlékvédelem iránti társadalmi érdeklődés rendkívüli mértékben lecsökkent az utóbbi évtizedekben, a régi vagy régieskedő között az emberek többsége nem tud, vagy nem akar különbséget tenni, a műemlék és az épített örökség fogalmának összemosódása egyrészt vállalhatatlan terhet ró a társadalomra, másrészt jelentős értékvesztéshez vezet. Önmagunkat sem becsüljük, ha örökölt értékeinket nem tudjuk megőrizni, és nem érezzük kötelességünknek azt tovább örökíteni utódainknak. Ehhez elengedhetetlen, hogy felismerjük a műemléki értékeket, fontosnak tartsuk azok gondozását, megőrzését, és hajlandók legyünk áldozatot hozni ezért a célért.

Ehhez a munkához partneri szakmai segítséget kell nyújtani. .A műemlékvédelem nem a mindennapi túléléshez szükséges. A műemlékvédelem kulturális és egyben tudományos tevékenység, egy kicsit művészet is. A műemlékvédelem nem csak a mának szól, hanem hosszú távú célokat szolgál és komolyan segíteni is tud, ha partnernek tekintik. A műemlékvédelem eredményei forintban nehezen mérhetők, de hatása felbecsülhetetlen értéket képvisel. Jövőnkre van a legnagyobb kihatással, miközben szolgálja és őrzi kultúránkat, a mába hozza történelmünk gyökereit, kapcsolatait, összeköt bennünket múltbéli közösségeinkkel és a jövő generációkkal.

A műemlékvédelem társadalmi elismertségének hiánya miatt az eredmények számbavétele után is azt kell mondanunk, hogy lehet és kell jobbítani a műemlékvédelem helyzetén. A 2026-os Műemléki Világnap egy köztes időszak világnapja, mert az biztos, hogy változás lesz, viszont a tervek és elképzelések még nem szólhatnak a bizonyosságról. Egyfajta újraszerveződés várható, és az ICOMOS meggyőződése, hogy közösen, nyitottan a párbeszédre – szakmai civil szervezetek együttműködve – tapasztalataikon alapuló közös javaslataikkal segíthetik ezt a folyamatot, hogy valóban jó eredménye lehessen.

Ehhez kiindulásként ajánljuk a 2015-ben és 2017-ben közzétett ICOMOS nyilatkozatokat. Az előbbiben 12 pontban foglaltuk össze a műemlékvédelem működéséhez szükséges feltételeket. A két évvel későbbi dokumentumban pedig a műemlékvédelem akkori átszervezése kapcsán tartottuk fontosnak nyilatkozatban közreadni szakmai véleményünket, javaslatainkat. Az Örökség a jövőnek – jövő az örökségnek című program tapasztalatai alapján az ICOMOS 2014-ben megfogalmazott szakmapolitikai fejlesztési program felvetései ma is aktuálisak. Műemlékeik védelme érdekében több európai országban követik az ICOMOS által összeállított Minőségi követelményeket, amelyeket beruházásoknál, különösen az európai finanszírozású programoknál alkalmaznak és hazánkban is javunkra szolgálna.

Hogyan tovább műemlékvédelem? Ehhez szükséges az összefogás, az együttműködés, amihez az ICOMOS szakmai tapasztalatát és tudását ajánlja. A törvényalkotás mellett a műemlékvédelem teljes feladatkörét vállaló intézmény is szükséges a jó gyakorlathoz, a partneri kapcsolatok kiépítéséhez, egy lehetséges támogatási rendszer eredményes működtetéséhez, a szakemberek utánpótlásához. Ezt nem pótolja, hogy a műemlékvédelmi szakképzéseink száma megtöbbszöröződött az elmúlt években, hiszen a BME szakmérnöki képzése mellett az Óbudai Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem is hirdet hasonlót, a Műegyetem Építész Karán és a Széchenyi Egyetem építész mesterképzésében is szerepel a műemlékvédelem specializáció, a Hild József Technikumban egy évtizede folyik a műemlékfenntartó technikusi képzés – utóbbi óriási szakemberhiány-űrt próbál betölteni az építőmesteri munkák során.

A műemléki Világnap azonban alkalmas arra is, hogy mindezek mellett hangsúlyozzuk, hogy a műemlékvédelem a teljes társadalmat érinti, és az intézményes felelősségen túl nekünk szakembereknek személyes felelősségünk is van. Aki a hatóságnál dolgozik használja ki a jogszabályok adta lehetőségeket, a tevékenységének a célja az értékvédelem legyen és ne a bürokratikus szabályok betartása. Aki oktat az képezze tovább magát és „nagy gonddal szoktassa az ifjúságot a műemlékek minden rongálásának megakadályozására és indítsa nagyobb általános érdeklődésre őket az egész emberi kultúra e tanúbizonyságainak védelme iránt”. Aki tervez, vegye elő a száz méteres skiccpauszát, rajzolja tele és a végére találja meg a legjobb építészeti megoldást, ami egyaránt szolgálja az épület korszerű használhatóságát és az értékek megőrzését. Aki kivitelező, ne ügyeskedjen, hanem építse meg a terv szerint az épületet. Aki konferenciát szervez az tegye közzé a felhalmozódott tudást kiadvány formájában is, hogy az értékes gondolatok minél több emberhez eljuthassanak. A kutató, a restaurátor, a régész, a vegyész, a geológus, a néprajztudós, a tájépítész, a népnevelő mind hasonló felelősséggel tartozik. Aki a műemlékvédelem bármely területén dolgozik, tudását tegye közkinccsé. De mások is hirdessenek és vezessenek épületbejárást akár szeptemberben a Kulturális Örökség Napjain, hogy minél több embernek tudjuk elmondani, miért fontos a műemléki értékek megőrzése.

Társadalom – intézmény – együttműködés – múltunk értékeinek értő, hiteles megőrzésében bízva köszöntöm a Világnap résztvevőit.

Köszönöm, hogy meghallgattak!

 

A Műemléki Világnap programja ide kattintva érhető el.

 

A díjazottak laudációi az alábbi linkeken érhetőek el:
ICOMOS Díj – Budapest, a Magyar Tudományos Akadémia székháza
Példaadó Műemlékgondozásért Díj – Kunffy Lajos Emlékmúzeum
Példaadó Műemlékgondozásért Díj – András István

Az ünnepi eseményről készített videofelvétel ide kattintva elérhető az Egyesület Youtube csatornáján

Kapcsolódó bejegyzések
Clear Filters

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága fontos feladatának tekinti, hogy felhívja a figyelmet a magyar épített örökség értékeire és példaként mutassa…

Mi a műemlékvédelem, és vajon miben mérhetőa sikeressége? A tevékenység rendkívül szerteágazó, magábafoglalja a műemléki tudományos kutatást, az épületek helyreállítását…

Felhívás a 2027. évi tagdíjak fizetésére

Kedves Tagtársaink!   Az ICOMOS párizsi központi iroda kérésének megfelelően ezúton is szeretnénk Önöket emlékeztetni, hogy a jövő évi, 2027-es…