Kovács Erzsébet

Összefoglaló a XXV. Országos Műemléki Konferenciáról

Szombathely, 2009. szeptember 2-5.

A fő témát, a városfejlesztés és a műemlékvédelem, az értékőrzés és a fenntarthatóság kapcsolatát, feladatait a különböző szakterületek képviselőinek szemszögéből vizsgálva mutatták be a konferencia előadói, a kerekasztal beszélgetés résztvevői, a hozzászólások és a szokásos egynapos tanulmányút helyszínei. A sokszínű képet német és osztrák példák, tapasztalatok és módszerek gazdagították Szombathely városa kiváló helyszíne és házigazdája volt a konferenciának.  A város 2000 éves múltjának építészeti örökségét, értékeinek megőrzésével, valamint napjaink városfejlesztési problémáinak megoldásaival összefüggő kérdéseket és feladatokat Ipkovich György  polgármester, Mezős Tamás elnök és Kutnyánszky László főépítész mutatta be.

Korunk városfejlesztésének kulcskérdéseivel kapcsolatban Meggyesi Tamás professzor a települési értékvédelem zálogát, valamint a városfejlesztés stratégiájának alapját a történelmi város és a történelmi települési táj megújításában, illetve a városok identitás-rétegeinek feltárásában, valamint az egyes rétegek közötti viszony tisztázásában határozta meg. Fejérdy Tamás a városfejlesztés és a műemlékvédelem kapcsolatát elemezve a történelmi városmag jellegzetes elemeinek megőrzését helyezte előtérbe. Orosz Bálint, Hatvan, Sopron, Kalocsa, Szentes, Hajdúböszörmény eltérő fejlődési irányait ismertetve az integrált városfejlesztési stratégia mellett tette le a voksot.

Fegyverneki Sándor országos főépítész az értékőrző városfejlesztés feltételét a helyi értékvédelmi szabályzatok létrejöttében és azok társadalmi elfogadottságában határozta meg. Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettes az értékőrzés és fenntarthatóság összefüggéseiről beszélt – budapesti példákkal illusztrálva állításait, megjegyezve, hogy a jelen körülmények között nincs kitalálva a műemlékvédelem anyagi támogatásának eszközrendszere. Németh Iván Győr korábbi főépítésze az értékőrző városfejlesztésről szólva kiemelte, hogy az érték nem állandó, egzakt fogalom, hanem állandóan változó kategória,  éppen ezért van nagy jelentősége az érték meghatározásának a védendő emlékek nyilvántartásában. Lukovich Tamás (Pro Régió Ügynökség) nemzetközi kitekintésében az ún. Főutca módszer” jelentőségéről szólva a városok szerkezeti egységét emelte ki. A főutca elsősorban a kereskedelmi központ. A témát amerikai, francia és kanadai példákkal illusztrálta. Kutnyánszky László főépítész a szombathelyi főtér és környékének rekonstrukciójáról, a romkertről s a Szent Márton, illetve a történelmi sétaút kialakításáról számolt be, ismertette a római emlékek szerepét Szombathely városfejlesztésében. Ehhez a témához kapcsolódva Mezős Tamás az ISEUM tervezett rekonstrukciójáról beszélt és a Hajnóczi-féle rekonstrukció tudományos igényű elemzése alapján bemutatta a tervezett rekonstrukció koncepcióját és annak városfejlesztési hátterét.

A kerekasztal beszélgetés bevezetéseként három, a témához kapcsolódó országos rendezvény „üzenetét” Meggyesi Tamás (Savaria Nyári Egyetem), Philipp Frigyes ( Főépítészi Konferencia) Cséfalvy Gyula (Vezető Felügyelői Tanács) tolmácsolta. A kerekasztal beszélgetés vezetőjeként Vargha Mihály által ajánlott témák közül megvitatták a nevelés kérdését,  a városképi értékek ismeretének szükségességét, és – megelőző módon – hogyan vonhatók be a városfejlesztésbe az ingatlanfejlesztők. A neveléshez szólt hozzá Guttmann Szabolcs is. Sersliné Kocsi Ilona az utcák elnevezéséről és a helytörténet fontosságáról beszélt, majd kiemelte, hogy a középső Ferencváros rehabilitációjára fordított 200 milliárd forintból 130 millió a magántőke, 45 a kerület, 25 millió a főváros, illetőleg az állam támogatása. „Meg kell tanulni a partnerségi viszonyt” – mondta. Acél Gábor is felnőttoktatás szerepét hangsúlyozta, s felhívta a figyelmet a rendezési tervek felületességére és az önkormányzatok felelősségére. „A városkép nem egyenlő az épületekkel” – tette hozzá. Ágostházi László a tágabb értelemben vett nevelés jelentőségét elemezte.

A Vasvár – Graz – Hartberg - Kőszeg, illetve a Győr – Pápa – Celldömölk - Sárvár irányába tett kirándulásokat követően a harmadik napon Brenner János, a szombathelyi származású, Németországban élő építész, minisztériumi főosztályvezető előadásában a történeti városközpontok revitalizációjának ottani gyakorlatát ismertette. Felhívta a figyelmet a demográfiai változások hatására a jogi szabályozottság, és a megőrzési vagy rehabilitációs területek meghatározásának jelentőségére valamint az érintettekkel egyeztetett integrált városfejlesztési koncepció kidolgozása és hangsúlyozta a Lipcsei Karta elméleti jelentőségét is. A mára – agglomerációjával együtt – csaknem félmilliós Graz kialakulásáról, XIX - XX. századi, ipari fejlődéséről és ezzel összefüggésben általában a műemlékvédelem egyes kérdéseiről, valamint ezeknek az ipari emlékeknek különböző célú érdekes hasznosítási példáit mutatta be  a Grazban élő Molnár Jenő egyetemi tanár.

Szaló Péter szakállamtitkár az örökségvédelem a városfejlesztésben témájáról szólva elmondta, hogy az örökségvédelem városfejlesztési támogatásának formái a TEKI (Területi Kiegyenlítő Támogatás), a (LEKI), (Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Fejlesztési Támogatása), a CÉDE (Céljellegű Decentralizált Támogatás), a Phare és más uniós támogatások. A városfejlesztés feladata az integrált városfejlesztési koncepció és minőségi programok elkészítése, valamint közösségi és magán hozzájárulások mobilizálása. Kárpáti Zoltán (KÖSZ, regionális irodavezető) az eddigi EU-s városrehabilitációs pályázatok eredményeit ismertette és értékelte a régészeti értékek megőrzésének és bemutatásának jó és rossz példáit.  

Hajdók Judit a Szent Márton Plébániatemplomban nem csak az orgona felújításának folyamatát, hanem szép koncertje révén annak eredményét is élvezhettük.

Mintegy másfél száz szakember vett részt a konferencián.