A hagyományoknak megfelelően idén is április 18-án került sor a Műemléki Világnapi ünnepségre, melynek ezúttal Visegrád városa, azon belül a városközpontban levő Hotel Visegrád adott otthont. Az ünnepséghez kapcsolódó konferencia az Örökség és turizmus – lehetőségek és eszközök címet viselte.

A megjelenteket a Pest megyei Kormányhivatal részéről Tarnai Richárd kormánymegbízott üdvözölte. Köszöntőjében köszönetét fejezte ki az örökségvédelemmel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek felé, akik – mint mondotta – feladatukból adódóan a „művész” és a „bürokrata” státusz között lavírozva mintegy reneszánsz embertípusként látják el a feladataikat. Kormánymegbízott úr tolmácsolta, hogy ehhez a munkához a kormányzat minden segítséget megad, a kormányhivatal pedig egy nagyon fontos eszköz az örökségvédelmi feladatok ellátásához. Ez a gondolat megerősítette a műemlék-felügyeleti munkát ellátó szakembereket abban, hogy a szakmai szempontok elsődleges figyelembevételével végezzék munkájukat és ne a hivatal működését tekintsék elsődleges célnak.

A Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelmi és Fejlesztési Főosztály részéről Hanvay Dávid főosztályvezető mondott köszöntőt. Az örökségvédelem területén jelenleg két miniszteri biztos dolgozik: a kastély- és várprogram felelőse Virág Zsolt, a Dunai Limes magyarországi szakaszának világörökségi jelöléséért pedig Visy Zsolt felel. Ezeken kívül kiemelte a Modern Városok programot, a Népi Építészeti programot és a határon túli műemlékekkel foglalkozó Rómer Flóris tervet. Felhívta a figyelmet a Kulturális Örökség Napjai rendezvényre, melyet idén szeptember 16-17-én rendeznek országszerte.

Kreiter Eszter, régészeti igazgató a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. nevében köszöntötte a jelenlevőket.

A világnapi ünnepség bevezető programja Félegyházi András Visegrád város polgármestere és munkatársa Cseke László köszöntőjével ért véget. Polgármester úr bemutatta a város műemlékekhez kapcsolódó turisztikai programjait, kiemelte a szakterületek közötti párbeszéd fontosságát és felhívta a figyelmet a konzerválás vs. újjáépítés kérdéskör nehézségeire.

A köszöntők után került sor a Forster- és Schönvisner-díjjal kitüntetettek méltatására, valamint az ICOMOS által a 2017-es évben adott díjak kihirdetésére. Laudálást Nagy Gergely a Díjbizottság elnöke tartott, a díjakat Fejérdy Tamás, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke adta át. A díjak -  különösen a Citrom-díj - szintén a rekonstrukció nehézségeire, a hitelesség fontosságára, illetve az annak hiányában megvalósuló építészet problémás kérdéseire, valamint az ehhez kapcsolódó etikai felelősségünkre hívja fel a figyelmet. A díjátadások sorát a Műemlékem.hu játék győzteseinek köszöntése zárta, a díjakat Kovács Olivér adta át.

A zsúfolásig megtelt konferenciateremből a hallgatóság ezután átvonult a tavalyi évben ICOMOS-díjjal kitüntetett visegrádi Városháza épületéhez, ahol Fejérdy Tamás elnök és Félegyházi András polgármester rövid köszönetnyilvánítás után leleplezte az emlékplakettet.

A nap hátralevő részében két blokkba rendezve az épített örökség és a turizmus kapcsolatát elemző szakmai előadások hangzottak el.

Az első blokk levezető elnöke Kovács Erzsébet az ICOMOS Kulturális Turizmus szakbizottságának elnöke volt.

Karsai Árpád „Az örökségvédelem kihívásai az új Turizmus Fejlesztési Törvény és az ICOMOS Kulturális Turizmus Kartája fényében” címmel megtartott előadásában a két szakterület eltérő céljaiból adódó konfliktushelyzetekre, és ezek összehangolásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Lőrincz Kata egyetemi docens „Történeti városok - fenntartható turizmus?” címmel tartott előadást, melyben kifejtette, hogy a turizmus célja a helyben lakók életminőségének a növelése. Ennek érdekében a turisztikai fejlesztéseket tervezetten, minden érintett szereplő bevonásával kell véghezvinni. Elméletét Veszprémben és Kőszegen megvalósult példákkal támasztotta alá.

Szikra Éva kerttörténész „Történeti kertek a kulturális turizmus tükrében” címmel egy feltörekvő turisztikai ágazat, a tematikus útként a történeti kerteket látogatók szerepére mutatott rá. Felhívta a figyelmet a kertek ismeretterjesztő szerepére, melyet – mint speciális

műemlékek – csak hitelesen helyreállítva tudnak betölteni.

Kádár Bálint a BME Urbanisztikai Tanszékének oktatója „Örökségturizmus és a smart city technológiák” című előadásában napjaink turisztikai trendjeinek – a közösségi oldalakra feltöltött fényképek adatainak vizsgálatán alapuló – elemzéséből kiindulva vizsgálta a turisták és a helyiek térhasználati szokásait és az okos város jövőbeli kialakulásának a városképre gyakorolt hatását.

A szálloda éttermében elfogyasztott bőséges ebéd utáni szekciót Veöreös András az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára elnökölte.

Hutter Katalin Cecília művészettörténész „A helyi identitás szerepe – a KÉK programjai és a kulturális  turizmus címmel a Budapest100 című, rendkívül nagy sikerű kezdeményezésről számolt be, melynek során minden évben Budapest száz éves lakóépületei mutatkoznak be – saját maguknak, saját lakóközösségüknek. A program rendkívüli jelentősége az épített örökség eszközként való felhasználásával a közösségfejlesztő és ismeretterjesztő szerepében rejlik.

A Világörökségi helyszínek örökségvédelmi és turisztikai eszközei című előadásblokk első előadója Tolnay Zsuzsa világörökségi szakreferens volt. Menedzsment és interpretáció, mint örökségvédelmi turisztikai eszköz című előadásában az örökségi értékekkel kapcsolatos ismeretterjesztési technikákat elemezte.

Huszti Levente a Forster-Központ által megbízott turisztikai referens Kezelési tervek tanulságai – Hollókő, Hortobágy, Pécs és Tokaj esetében című előadásában a turizmus világörökségi területekre gyakorolt hatásait vizsgálta. Hollókő és Hortobágy esetében rámutatott arra a problémára, hogy a védendő örökség használatából éppen a helyi közösség szorul ki a túlzott turistaforgalom miatt.

A Fertrő-Kultúrtáj Világörökségi Egyesület titkára, Taschner Tamás „Örökség és turizmus a Fertő tó világörökségi helyszínén”címmel tartott előadást. Elemezte a kultúrtáj fogalmát, ezen belül a természeti táj és az emberi kéz alkotta művek harmóniájának fontosságát, és felhívta a figyelmet arra, hogy a világörökségi címmel együtt jár a magas színvonalú szolgáltatások nyújtásának felelőssége is. Elmondta, hogy a fenntarthatóság záloga a turisztikai bevételek visszaforgatása az örökség fenntartására.

„Örökség és turizmus Pannonhalma világörökségi helyszínén” címmel Pottyondy Ákos világörökségi referens mutatta be a főapátság szakrális és turisztikai jellegéből adódó problémák kezelését. Elmondta, hogy a pannonhalmi fejlesztéseket minden esetben a Szent Benedek által megfogalmazott regula elvei mentén, hosszú távon működőképes módon tervezik, különösen ügyelve a használat és a védelem kényes egyensúlyának fenntartására.

Visy Zsolt miniszteri biztos, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság alelnöke „Hálózatfejlesztési elképzelések a Dunai limes kapcsán” című előadásában a Limes magyarországi szakaszának világörökségi nevezésével kapcsolatos pillanatnyi helyzetről és az előttünk álló feladatokról számolt be. Eszerint minden remény megvan arra, hogy 2019 nyarán hazánk (Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt) a Dunai limes északi szakasza révén újabb világörökségi helyszínnel gazdagodjék. A sok helyen materiálisan nem látható értékek bemutatása, tematikus utakra való felfűzése valódi kihívás elé állítja mind az örökségvédelemmel, mind a hozzá kapcsolódó turisztikai fejlesztéssel foglalkozó szakembereket.

A konferencia zárszavát követően lehetőség nyílt a visegrádi Királyi Palota szakavatott vezetéssel történő megtekintésére.

Ha a konferencia tanulságát egy mondatban akarjuk összefoglalni, akkor azt mondhatjuk, hogy a kulturális örökségét egy közösség akkor tudja másoknak hitelesen megmutatni, ha első sorban saját magának őrzi meg azt.

Az ünnepség és a konferencia megrendezéséhez nyújtott segítségért köszönet illeti Visegrád Város Önkormányzatát, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért felelős Főosztályát, a részvevők meghívásában közreműködő Pest megyei Kormányhivatalt, a Visegrád Hotelt, mint a rendezvény zökkenőmentes lebonyolítását lehetővé tévő, és azt támogatásával is segítő helyszínt, az eseményt szponzorként támogató MOL-t, az NKA-t, és végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a szervezésért pedig az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Titkárságát.

A világnapról bővebben az ICOMOS Híradó 2017/2. számában olvasható

 

                

 

A MŰEMLÉKI VILÁGNAP ALKALMÁBÓL

 

az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága,

a Miniszterelnökég Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkársága, valamint

Visegrád Város Polgármesteri Hivatala

tisztelettel meghívja Önt

 

„Örökség és turizmus – lehetőségek és eszközök”

 

címmel megrendezett ünnepi rendezvényére

 

2017. április 18-án 09.50 órára

a Hotel Visegrádba

(2025 Visegrád, Rév u. 15.)

 

PROGRAM

 

09.20-09.50                Regisztráció

 

09.50-12.00                Köszöntők

                                    Fejérdy Tamás, elnök, ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság

 

Puskás Imre, Kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár,

Miniszterelnökség 

 

Gyutai Csaba, ügyvezető igazgató, Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.

 

Tarnai Richárd, kormánymegbízott, Pest megyei Kormányhivatal

 

Félegyházi András, polgármester, Visegrád

 

Díjak átadása

 

12.00-13.30                Örökség és turizmus

            Levezető elnök: Kovács Erzsébet      

 

            Karsai Árpád:            Az örökségvédelem kihívásai az új Turizmus Fejlesztési

                                               Törvény és az ICOMOS Kulturális Turizmus Kartája fényében

 

            Lőrincz Kata:             Történeti városok - fenntartható turizmus?

 

            Szikra Éva:                 Történeti kertek a kulturális turizmus tükrében

 

            Kádár Bálint:              Örökségturizmus és a „smart city technológiák”

 

13.30-14.30                Ebédszünet

 

 

14.30-16.35                Délutáni szakmai előadások

            Levezető elnök: Veöreös András

 

            Hutter Katalin Cecília: A helyi identitás szerepe – a KÉK programjai és a kulturális

                                                 turizmus

 

Világörökségi helyszínek örökségvédelmi és turisztikai eszközei

 

            Tolnay Zsuzsa:           Menedzsment és interpretáció, mint örökségvédelmi turisztikai

                                               eszköz

 

            Huszti Levente:           A kezelési tervek tanulságai – Hollókő, Hortobágy, Pécs és

                                               Tokaj esetében

 

            Taschner Tamás:        Örökség és turizmus a Fertő tó világörökségi helyszínén

 

            Pottyondy Ákos:         Örökség és turizmus Pannonhalma világörökségi helyszínén

 

            Visy Zsolt:                   Hálózatfejlesztési elképzelések a Dunai limes kapcsán

 

                        Zárszó

 

17.00-18.00 Kapcsolódó délutáni programlehetőség: séta a visegrádi Királyi Palotában (csak a világnapi rendezvény részvevőinek!)