Az Országos Műemléki Konferencia hagyományosan a hazai műemlékvédelmi, illetve ma már a tágabb értelemben vett kulturális örökségvédelmi szakterület egyik legfontosabb rendezvénye. A korábban kétévente megrendezett találkozó-sorozat a kulturális örökségvédelem folyamatos átalakulásai miatt megszakadt. A műemlékvédelmi terület jelenleg nem csak a szervezeti átalakulások miatt kívánja meg szemléletének, feladatainak egységesítését. A változó korban, a folyamatosan változó gazdasági követelmények, elvárások az örökséget állandóan más módon, más területeken veszélyeztetik, ugyanakkor lehetőségei is más módon jelentkeznek. A folyamatos változások ellenére, illetve éppen annak megfelelő kezelése miatt, a műemlékvédelem országosan egységes szemléletet kíván. Ezért van kiemelkedő jelentősége az Országos Műemléki konferenciának, mint olyan rendezvénynek, eseménynek, amely lehetőséget nyújt a helyzetértékelésre, szakmai egyeztetésre. Fórumot kínál a szakma képviselőinek, mégpedig mindazokkal együtt, akik érintettek és vagy érdekeltek a műemléki értékekkel való foglalatosságokban, elsődlegesen jövőképformálást szolgálandó. Egy év csúszással, az idén nyílt lehetőség arra, hogy a rendezvény újra megvalósulhasson és elősegítse a műemlékvédelem egységes szemléletének alakulását, formálását. Adottak a szervezeti keretek, de a szemlélet formálása, a munka összehangoltsága nélkül a közös célt nem lehet megvalósítani.

A 2015. november 4-én, a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezettXXVII. Országos Műemléki Konferencia címe, egyben tematikája a „Közreműködés és szerepvállalás a kulturális örökségi értékek védelme érdekében” kérdéskört tűzte napirendre, mégpedig az ICOMOS MNB 2014-ben, az „Örökség a jövőnek, Jövő az örökségnek” program keretében kidolgozott szakmafejlesztési programja tükrében 

 A meghirdetett program a hagyományoknak megfelelően a magyar műemlékvédelem aktuális kérdéseinek a megvitatását tűzte napirendre. Ezt volt hívatott segíteni a szakmafejlesztési záródokumentummal zárult, 2013-2014-ben, az NKA meghatározó jelentőségű anyagi támogatásával megszervezett „Örökség a jövőnek-Jövő az örökségnek” egyéves program. Az erről a programról beszámoló dokumentum eddig csak az ICOMOS MNB honlapján volt elérhető, ezért is van különösen nagy fontossága annak, hogy a mostani konferencia alkalmából nyomtatott kiadványként is megjelenhetett. Már az akkori tervek között szerepelt, hogy ha lehetőség nyílik, egy év elteltével értékelő konferencia keretén belül lehet érdemben áttekinteni a szakmafejlesztési program lépéseit, hatását.

Mintegy az előző éves program betetőzéseként, az akkori megállapításoknak és javaslatoknak megfelelően került összeállításra az OMK szakmai programja. Az ICOMOS munkájának jelentőségét mutatja, hogy a programhoz a szakterület minden szakmai támogatását megszerezve sikerült az előadókat a programhoz megnyerni. Így három jelentős kötött tematikus blokkra szerveződött az ez évi Országos Műemléki Konferencia. Az első blokkban a szakterület legfelsőbb vezetői – L. Simon László államtitkár úr és Puskás Imre helyettes államtitkár úr - mutatták be a kormányszinten megjelenő szerepvállalást, valamint a jogszabályváltozásokat és hátterét, illetve a programba vett konkrét terveket. Ebben a blokkban szerepelt Fejérdy Tamásnak, az ICOMOS MNB elnökének az előadása is, ami a gyakorlat és az elmélet összevetésére alapozott helyzetjelentésnek volt tekinthető.

 A következő blokkban nemzetközi kitekintést hallhattunk. A szlovák műemlékvédelem a mai napig továbbélteti a magyar gyakorlat alapján, a 90-es években átvett rendszert, ennek értékeléséről, továbbfejlesztéséről számolt be Tina Markusova igazgató asszony, a műemlékvédelmi hivatal kassai regionális egységének a vezetője. A kapcsolódó magyar előadások - Engedyné Juhász Veronika: Amit az önkormányzat megtehet; Visy Zsolt: Régészet és ingatlanfejlesztés a gyakorlatban és Veöreös András: Szakmai ösztönző-rendszerek az értékvédelem szolgálatában - a jelenlegi szabályozási rendszer gyakorlati következményeit elemezték.

A harmadik egységbe rendezett előadások a különböző területeken – felügyelet: Nagy Gábor: Műemlékvédelem a gyakorlatban – főépítész: András István: Műemlékvédelem egy főépítész szemével – államigazgatás: Dobosyné Antal Anna: A hagyományos építészet jövőjéről – Népi műemlékeink helyzete, és végül a gyakorló építész: Kőnig Tamás: Műemlékvédelem és építészet – oldaláról elemezték a helyzetet.

A fentiekben bemutatott program után a került sor a vitára. Az Országos Műemléki Konferenciák hagyományának megfelelően nyilvánosságot kaphattak azok a szakmai vélemények, meglátások is, amelyek az időkorlát miatt önállóan nem jelenhettek meg a programban. A vita legvégén a konferencia résztvevői az „Örökség a jövőnek – Jövő az örökségnek” szakmafejlesztési program egyéves értékelése nyomán 12 pontban foglalták össze a magyar műemlékvédelem megújulásáért legszükségesebbnek tartott legfontosabb feladatokat.

 A konferencia sikerét mutatja, hogy a Petőfi irodalmi Múzeumban megszervezett rendezvény 140 fős nagyterme nem volt elegendő az ország minden részéről érkezett szakmai érdeklődő fogadására. Az ezzel összenyitható kisterem is megtelt, onnan kivetítőn láthatták a jelen lévők az előadásokat.

Az OMK fő szervezőjeként az Artifex Kiadó ismét a már megszokott professzionalitással, magas szinten készítette elő és bonyolította le a konferenciát, és lehetővé tette, hogy a konferencia interneten keresztül, valós időben is követhető legyen. Így a konferencia valóban országos lehetett, valamennyi műemlékvédelmi szakember számára élménnyé válhatott a konferencia minden előadása.

 A rendezvény sikere, eredményessége messze túlmutat annak egynapos keretein, ezért az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület külön köszönetet mond a MOL Nyrt-nek, aki részünkre a rendezvény megvalósításához és a kiadvány megjelenéséhez támogatást nyújtott.

Tizenkét pont 
a magyar műemlékek, épített-örökségi értékek és környezetük jövőjéért


1.    Országos műemléki, épített környezeti értékleltár létrehozása, naprakészen tartása, a benne foglaltak teljes körű hozzáférésének biztosítása.

2.    Áttekinthető, egységes, valós érték- és érdekvédelmet szolgáló jogszabályi környezet biztosítása a tulajdonosi es a tarsadalmi erdek osszehangolasaval.

3.    Országosan egységes, komplex szemléletű műemlék-felügyeleti szolgálat működtetése a proaktív, integrált szemléletű műemlékvédelem biztosítására.

4.    A felügyeleti munka szakmai hátterét biztosító műemléki tudományos központ, valamint központi anyagvizsgálati labor működtetése a kutatók és a restaurátorok munkájának támogatására.

5.    A (védett) történeti épületek, és környezetük, valamint történeti kertek és közterületek megújulásának, helyreállításának segítő felügyelete a tervezéstől a megvalósulásig; a hitelesség és az integritás megtartásának, a műemlékvédelmi-, és kortárs épίtészeti szakmai színvonal meglétének ellenőrzése – a műemlékek értékmegőrző, fenntartható és fenntartó használatának biztosítására.

6.    Értékvédelmet támogató, kétlépcsős pályázati-finanszírozási rendszer bevezetése: az előkészítés-tervezés és a megvalósítás szakaszolásával.

7.    Kiszámítható, tervezhető állami támogatási rendszer működtetése az értékvédelem, a karbantartás, fenntartás ösztönzésére; kedvező gazdasági feltételek biztosítása az e területen szakmai szolgáltatást nyújtó vállalkozás(ok) számára. 

8.    Szakemberképzés, továbbképzés. Jogosultságok rendezése minden szinten (kutatás- tervezés- engedélyezés- szakértés- beruházás- kivitelezés- restaurálás- fenntartás) hozzáértés alapján. 

9.    Örökségtudatos, értékmegőrző szemlélet integrálása az oktatás és a nevelés minden szintjén.

10.    Értékvédő civil szervezetek működésének segítése, szakmai és anyagi támogatása, a helyi épített-környezeti értékvédelem ösztönzése. 

11.    Műemléki referensek bevonása az épített örökségi értéket érintő, vagy arra hatással lévő, bármilyen szintű döntés-hozatalba.

12.    Nemzetközi szakmai együttműködés, szakmai kapcsolatok újraépítése. A határon túli magyar értékek megőrzésének hathatós segítése.


27. Országos Műemléki Konferencia, Budapest, 2015. november 4.

Román András Dokumentációs Központ