0001 0002 0003

Kedves Látogató!

Az oldal jelenleg megújítás alatt áll, ezért előfordulhat, hogy nem a legfrissebb információkat tartalmazza.

Kérjük jöjjön vissza később!

„Az értékek megőrzése és továbbörökítése”

Az ICOMOS (Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa) nemzetközi szakmai civil szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának az a célja, hogy minden lehetséges módon előmozdítsa és segítse a műemlékek és műemlékhelyszínek megőrzését, bemutatását, méltó – fenntartható és fenntartó – használatát. Az ICOMOS 1965-ös alapítása óta az ICOMOS MNB részt vesz a műemléki helyreállításokra, a történeti épületekre, együttesekre és helyszínekre vonatkozó nemzetközi dokumentumok kidolgozásában, ismertté tételében, alkalmazásában és folyamatos továbbfejlesztésében. Küldetését hazai és nemzetközi partnerszervezetekkel együttműködve egyebek mellett rendezvények szervezésével, kiadványok közreadásával, szakmai tanácsadással teljesíti.

 

A megújult honlapról

Az ICOMOS MNB már évek óta rendelkezik saját honlappal, amely tartalmilag ugyan igen jónak mondható, ugyanakkor – részben az időközben bekövetkezett technikai fejlődés miatti relatív avulása miatt már nem volt felhasználóbarát.
Az NKA támogatás felhasználásával megújított honlap már a kinyitása első pillanatában jelzi, hogy gyökeresen új, korszerű, minden ízében felhasználóbarát megoldás született.
A régi honlap – archív formában – változatlanul hozzáférhető marad. A tartalomfejlesztés tekintetében ugyancsak fontos lépés a kétnyelvűség bevezetése. Az angol nyelvű tartalom részben az új honlap indításakor azonnal, részben fokozatosan válik teljes körben elérhetővé.

Újdonságok

Országos Műemléki Konferencia XXX.

AZ ICOMOS MNBE 2021. szeptember 30. és október 2-a között rendezi meg a XXX. Országos Műemléki Konferenciát, a rendezvénynek Salgótarján ad otthont.

ICOMOS Híradó

A Magyar Nemzeti Bizottság közleményei.

1 százalék

1 százalék

Felajánlását köszönjük! Adószám: 18083897-1-43

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság XXXI. Tisztújító Közgyűlése

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság XXXI. Tisztújító Közgyűlése 2021. szeptember 10-én kerül megrendezésre 9.30-tól a MATE Villányi úti Campusán (1118 Budapest Villányi út 29-43. K épület).

A rendkívüli fórum online elérhető a következő linken: https://youtu.be/yEYyINDvBjY

ÁDÁM IVÁN  (1844 - 1928)

1844. január 3-án született Nagymartonban (ma Mattersburg, Burgenland, Ausztria). Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában és Fertőszéplakon, gimnáziumi tanulmányait a Pannonhalmi Apátság Soproni Bencés gimnáziumában folytatta.
A veszprémi Szeminárium elvégzése után, 1867-ben szentelik pappá és káptalani hivatalt kap Noszlopon. Ranolder János veszprémi püspök 1869-ben nevezi ki Sümegre segédlelkésznek, ahol 1874-ig végzi kápláni munkáját.
Felszentelt katolikus papként tevékenyen vett részt a magyar pálos kolostorok emlékeinek felkutatásában és szakszerű dokumentálásában. Jelentős szerepet töltött be a rajzoktatásban  és a szakmai oktatásban, ezek módszereinek publikálásában. Aktív módon vett részt társadalmi és karitatív szervezetek létrehozásában és működtetésében, támogatásában. 
A városi tanács felkérésére 1872-től a hittan tanítása mellett vállalja a szabadkézi rajz, a mértan és természetrajz oktatását, majd a matematika tanítását is. 1874-ben a püspök felmenti az egyházi teendők ellátása alól. 1876-ban megkapja a rajzoktatáshoz a főreáliskolákban szükséges képesítést. 1877-től a bécsi rajztani-egylet levelező tagja, a berlini rajztanár-egylet rendes tagja. 1878-tól az Országos Régészeti Társulat tagja. 1877-től 1888-ig a pápai reáliskola kinevezett igazgatója. Igazgatósága során jelentős támogatást és kedvezményeket nyújtott a szegényebb anyagi körülmények között élő tanulók támogatására. Oktatási elveit, rajztanítási módszereit 1877-től hazai és külföldi szaklapokban rendszeresen publikálja. Ez az év a műemlékekkel kapcsolatos tevékenységében is jelentős: 1877-től készíti első rajzait a tüskevári kolostor romjairól, melyeket számos felmérés követett. Ádám nemcsak a Dunántúlon, de azon kívül is értékes kutatómunkát végzett a műemlékek dokumentálásában. Munkái: Elefánt, Porva, Csatka, Patacs, Márianosztra, Nagyvázsony, Tálod, Pápa, Csáktornya, Budaszentlőrinc, Lakkfalva, Máriavölgy, Lesenceivánd- Uzsaszentlélek, Budaszentgyörgyvölgy, Salföld-Köveskút templomainak felmérései, amelyeket rendkívül igényes és pontos rajzokban rögzített. Az alaprajzok, metszetek és az építészeti részletek alapos rajzi és építészeti tudásról tanúskodnak.  
A későbbiekben ismét lát el egyházi feladatokat is – 1888-ban Ajka, 1898-ban Pápakovácsi plébánosa, 1902-ben kanonok a pápai esperesi kerületben, 1906-tól veszprémi kanonok – miközben folytatja a mai szóval épített örökségi értékek megőrzésére irányuló tevékenységet is. Megalapítja a „Veszprémi Szépítő Egyesület”- et. Jelentős adományokkal támogatja Veszprém önkormányzatát. Talán egyik leginkább látványos munkája az, amelynek során irányítja a veszprémi székesegyház 1907-1910 között tartó, Aigner Sándor által tervezett restaurálási munkálatait, amelyekről rendszeresen beszámolókat közöl, majd két kötetben megírja a székesegyház és a restaurálási munkák történetét, amely mű napjainkban is forrásértékű.
1908-ban heövizi apát, 1911-ben segesdi, majd pápai főesperes. 1916-tól a Szent Pálról elnevezett deficientia igazgatója. 1924-től pápai prelátus, 1927-től őrkanonok, decembertől éneklő kanonok. Élete végén a Veszprém megyei Múzeum Egyesület elnöke. 
1928-ben bekövetkezett halálával a magyar műemlékügy egy jelentős képviselőjét vesztettük el, miközben kortársai inkább úgy emlékeztek meg róla, hogy ő volt a „szegények atyja ". Élete, követendő példamutatás volt egyháza felé, az elmaradt szociális reformok miatt. Pedagógiai, történelmi munkái és művészettörténeti rajzai pedig tudományos és történelmi kutatásainknak felbecsülhetetlen forrásai.

Forrás: Molnár István: Emlékezés Ádám Ivánra (1844-1928) in: A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Veszprém, 1965)

Román András Dokumentációs Központ